Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Fogarasi István: Az MSZBK beindítása - Háziszabályok

A MAGYAR SZÁRNYAK Baráti Közösségének (MSZBK) beindítása.

Ismertetés — írta : Fogarasi István

Előszó

A Kanadában megalapított Magyar Aero Múzeum (MÁM) anyagának Magyarországra szállítását követően az anyag nélkül maradt igazgatóság 1994 márciusában megtartott közgyűlésen a tagság többségi szavazata alapján lemondott és kinyilvánította a szervezet megszűnését. Ugyanakkor a MÁM volt tagsága a Múzeum sajtóorgánumának, a

"MAGYAR SZARNYAK"-nak (MSZ) további kiadását szorgalmazta, egyrészt a szerkesztőhöz intézett levelekben, telefonhívásokban, másrészt egyéb közvetett módon. Kérte a MSZ kiadásának folytatását a régi célkitűzések megtartásával.

Az utolsó — 1994. március 26-i — közgyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy a nagyszámú, eddig le nem közölt kézirat és a MÁM pénztárába befolyt befizetések birtokában az évkönyv kiadása folytatódjék a tagság, valamint az olvasók által beküldött cikkek leközlésével továbbra is a "MAGYAR SZÁRNYAK" névvel. A MSZ-t támogatók pedig tömörüljenek egy laza csoportosulásba, a

"MAGYAR SZÁRNYAK BARÁTI KÖZÖSSÉGE" (MSZBK) elnevezés alatt. Ez a közösség mind szerkezetileg, mind jogilag legyen működőképes.

Az előfizetők valószínű óhajai

Tekintettel az olvasóközönségnek jóformán az egész világra kiterjedő szétszórtságára, a békés együttműködés érdekében nem lenne célszerű a MSZBK-t bármely külföldi államra korlátozott szabályoknak aláverni, illetve bármely állam törvényei szerint vezetni. Ezért a MSZBK legyen

(1) egy nem-szervezetben tömörült,

(2) a volt magyar királyi honvéd Légierők tevékenysége iránt,

(3) a magyar repülés fejlődésével kapcsolatos események iránt,

(4) az emigrációban élő repülők mondanivalója iránt,

(5) az egyetemes repülés fejlődése iránt és

(6) a magyarországi repülés fejlődése iránt érdeklődő egyének közössége, formális alkotmány- és tagsági koncepció nélkül.

Az olvasóközönség anyagi helyzete miatt a MSZ évi előfizetése csakis az évkönyv anyagi fenntartását kell hogy szolgálja, egy három-öt évi átlagos nulla nyereséggel.

Az olvasóközönség (nem tagság többé) és a támogatók mibenléte olyan, hogy a mai MSZ segítsége elsősorban a repülésből otthon kizárt, vagy mellőzött, valamint külföldön anyagilag kevésbé szerencsés, vagy a

4

repülésből koruk vagy egészségi állapotuk miatt kiszorult bajtársak felé kell hogy irányuljon.

A MSZ szerkesztői irányvonala — az előfizetők igényeinek tekintetbevétele mellett — továbbra is terelje az évkönyvet a létező magyar repüléssel foglalkozó sajtótermékek legjobbjai közé anélkül, hogy szabad versenyre kelne ellenük.

Nem szabad szem elől téveszteni azt a célt sem, hogy a MSZ az utókor számára őrizze meg a sokszor történelmileg is jelentős, másutt nem közölt tényeket és eseményeket.

Az adminisztráció zökkenőmentes ellátásával kapcsolatban az lehet az előfizetők valószínű óhaja, hogy a MSZBK jelöljön ki egy (legalább) öttagú szerkesztő bizottságot, amely

(1) útmutatást nyújt a lektorálási irányelvek kiszabására és betartására vonatkozólag,

(2) az évkönyv célkitűzéseit időnként revizió alá veszi, elsősorban az előfizetők összetétele és létszáma, másodsorban anyagi helyzete alapján,

(3) foglalkozik az előfizetőkkel és a pénzügyekkel,

(4) az előrehaladott korú szerkesztők, lektorok kiesése esetén az üresedést betölti, ilyen lehetőségekre időben felkészül,

(5) a felgyülemlett és le nem közölt kéziratok megőrzését biztosítja, illetve azok visszaküldését/ megsemmisítését elrendeli,

(6) végül — ha az idő arra elérkezett — a MSZBK- nek beszüntetésével és a fennmaradt kéziratok Magyarországra való elküldésével tervszerűen foglalkozik.

Saját nézeteim

Ennek a nem-szervezetnek — hátralévő éveink kis száma miatt — rugalmasnak kell lennie. A régi értelemben vett katonai hierarchia betartása — ki a rangidős és ki kinek jelent — az ügyintézők esetében szóba sem jöhet. Éppen ezért ne is legyen belső rétegződés. A főszerkesztő, vagy az előfizetők által kijelölt ügyintézők egymásközt beszéljék meg a tenninivalókat, s többségi határozat alapján hozzanak döntést. A leghatásosabb munkavégzés akkor lehetséges, amikor a főszerkesztő a környezetéből választ munkatársakat, akik lehetőleg földrajzilag is közel vannak hozzá, s akik vele együtt dolgoznak mind a lektorálásban, szövegszerkesztésben, mind a MSZBK ügyeinek az intézésében, ezen felül egymással összeférnek.

Fent említett feltételezéseim és egyéni értelmezésem alapján az alanti háziszabályokat dolgoztam ki.

1994. augusztus 15-én

Fogarasi István