Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Halottaink

szélt németül és olaszul. Párizsban már négy hónap múltán megérttette magát franciául is, Brazíliában tökéletesen elsajátította a portugál nyelvet, majd Kanadában csak tökéletesítenie kellett az angolt, amit amerikai hadifogságban már kezdett beszélni.

Zárkózott természetű volt. Magáról nem szeretett beszélni. Túlzott szerénységétől hajtva még a haditudósítók és fényképészek elől is szinte menekült. Bármi hőstettét is egyszerűen természetes dolognak tartotta. Ez volt "Koponya", akinek távozása mindnyájunk szívében betölthetetlen űrt hagyott.

Tass Károly

vitéz Czigány Endre 1920 — 1993

1920-ban született Mike fán, a mai Mikekarácsonyon, Zala megyében. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Jó tanuló, értelmes gyermek lévén, szülei beíratták a gimnáziumba. Serdülő kora óta minden figyelmét lekötötte a repülés és minden, ami a repüléssel volt kapcsolatos, éppen úgy mint egy évvel idősebb iskolatársát, a hősi halált halt Majoros Koméit, aki a későbbiek folyamán vitéz magatartásával nevet és elismerést szerzett magának a volt. m. kir. honvéd Légierőknél. Mikor Koméi — már mint repülő akadémikus — később hazalátogatott, Endrében végleg megérett a

41

döntés: a repülő pályát választja.

1939-ben, az érettségi vizsga letétele után sikeresen átesett a repülő szakorvosi vizsgálaton és a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap pécsi kereténél megkezdte alapfokú repülőgépvezető kiképzését, melyet szeptember végén sikeresen be is fejezett.

Még az év őszén bevonult katonai szolgálatra a szombathelyi Repülőgépvezető Iskolához, a REGVI- hez, majd Ungvár és Székesfehérvár közbeeső állomáshelyeken részesült további kiképzésben és 1940 őszén mint hadapród őrmester teljesített szolgálatot Börgöndön a vadásziskolán. 1941-ben— mármint zászlóst— Kecskemétre helyezték a 3/1 közelfelderítő századhoz, melynek akkor Telbisz Imre százados volt a parancsnoka.

Az alakulattal együtt 1943 márciusában került ki a frontra, ahol a századot Focke Wulf FW.189-es típusú, u. n. "Bel Ami" gépekkel szerelték fel. Czigány Endre kimagasló eredményeit ennél az alakulatnál érte el: az ellenség felett végrehajtott 147 bevetéséért és az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért méltán megérdemelte a három Signum Llaudis-t hadiszalagon a kardokkal, továbbá az I. és II. osztályú német vaskeresztet.

Több mint egyévi frontszolgálat után 1944 kora őszén került — századával együtt — leváltásra. Ebben az időben léptették elő hadnaggyá és helyezték át a REGVI-hez mint oktató tisztet.

A háború utolsó hónapjaiban alakulatával együtt nyugatra távozott, ahol Zeltweg-ben érte a fegyverszünet. Repülő pályafutása ezzel végétért.

Hadifogságból hazatérve a tőlünk idegen rendszer üldözésének volt kitéve : az ÁVH letartóztatta. Mint sok ártatlan társát, őt is megkínozták az Á VO pribékei. Szinte megkönnyebbülés volt számára a recski haláltábor, mert megszűntek az állandó verések, kínzások. Többi elitéit társával együtt volt rangjától, jogaitól megfosztották és a hatalom törvényen kívül helyezte őket: nem kell velük elszámolni, cél a megsemmisítésük.

A Gondviselés megőrizte őt nehéz megpróbáltatásában, vigyázott rá az őrangyala, ahogy ő szokta mondani.

Szabadulása után kemény, szívós munkával, Istenbe vetett hittel teremtett magának egzisztenciát, megbecsülést és tiszteletet. Szép családi életet élt és boldog volt, hogy dolgozhatott. Mélyen szerette gyermekeit és keresztény életfelfogásban nevelte fel őket.. Különösen boldog volt cseperedő unokáival.

Az enyhülés éveiben lassan kezdett bezárkozottságából felengedni a vele hasonlóan gondolkodókkal szemben. Egyre többször találkozott egykori bajtársaival. Alapító tagja lett a Budapesten 1989-ben megalakult Magyar Veterán Repülők Egyesületének. Hoszszas kérlelésnek és barátai rábeszélésének engedve