Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945
ron heti két, télen pedig heti egy járatot köteles létesíteni, indokolt esetben azonban ez alól is felmentést kaphat. A személyzet 80 %-a magyar legyen. Ehhez a miniszter még előadja, hogy ez a koncesszió az államtól semmi anyagi áldozatot nem igényel. A vonal jövedelmezősége amúgy is kétséges a jelen pénzügyi és külpolitikai viszonyok mellett (97) Mintha most már minden rendben volna; mégis a szerződést ismeretlen okból csak jó félév múlva, október 12-én készítik el. De Chamier úr valóban megbízható üzletfél, mert már október 30-án jelenti, hogy a hat darab repülőgépet a HM bizalmi embere átvette, és azok szétszedett állapotban vasúton szállítva útban vannak Magyarországba, sőt egy levélben az átvételi okmányokat is megküldi. Még csak annyit, hogy Chamier úr a repülőgépvásárlásból még fennálló jogait és kötelességeit 1923 tavaszán a budapesti alapítású Federated Manufacturers Ltd. cégre ruházta át. Végülis, és ez a fontos, az üzlet lebonyolítása a rendkívüli körülmények dacára sikerült, a gépek az országban biztos helyen voltak, a lefoglalást egyenlőre elkerülték, de változatos sorsuk második felvonása csak jó két év múlva fog elkezdődni. ad C./ A repülőgép - javítóműhely kiépítése. A Szegedről ideszállítandó fölszerelés átköltöztetése 1921-ben befejeződött, de működéséről 1925-ig nincsenek adataink. ad D./ Előkészületek a magyar légiforgalom megindítására. Mint már említettük, a minisztertanács 1922. március 31-én engedélyezte a magyar légiforgalmi társaságok alapítását. Ennek, jó magyar szokás szerint, már jóval korábban híre mehetett, mert a KM még ugyanezen a minisztertanácson jóváhagyatja gróf Wilczek Frigyes nyugalmazott főispán, földbirtokos, légiforgalmi társaság létesítésére vonatkozó kérelmét. A miniszter szerint ez a magyar magántőke úttörő vállalkozása. Az engedély Bécs-Budapest-Belgrád vonalra szól. A minisztertanácsi előterjesztés szerint (98) a létesítendő vállalat anyagi támogatást ugyan nem kap, de öt évig monopóliumként használhatja az engedélyt. Viszont Wilczek kötelezi magát, hogy 35 millió K-val részvénytársaságot alapít A menetrendszerű légiforgalmat a tilalmi idő lejárta után hat hónappal meg kell indítani, és egy évben 280 napon át fenntartani. Az engedély okirat a nemzetgyűlés jóváhagyása előtt is kiadható. A minisztertanács "általában" hozzájárul. A légiforgalmi tárgyalásokba 1922. június 20-án, nem tudjuk hogyan és miért, a német Junkers konszern is belekapcsolódik. Részt vállalna az új magyar légiforgalmi társaság felállításában úgy, hogy csatlakozna a Wilczek féle pénzügyi csoporthoz. Az alaptőkét 30 miihó RM-re (Reichs Mark), vagy 100,000 dollárra, vagy 90 millió K-ra emelnék összesen 30,000 db. részvény kiadásával. A részvények feléért a Wilczek csoport adja a koncessziót, hangárokat, és berendezéseket 4,750.000 RM készpénzt 10,250.000 RM értékben Junkers adja: 5 repülőgép értékének a felét tartalék-alkatrészeket értékben. 6,875.000 RM 3,500.000 RM Az üzem berendezésért, pilótákért, szakszemélyzetért stb. számít 4,750.000 RM-t Ez a Junkers által beviendő összeg 125.000 RM-el több a 15 milliónál, ezt kéri a Junkers a magyar társaságtól. Azonkívül kéri az öt repülőgép értékének a felét, vagyis a magyar-német részvénytársaság magyar fele még 7 millió RM-et köteles Junkersnek kifizetni. Mindaddig, amíg Junkers a részvények felét búja, addig a társaság összes szervezeteiben is felerészben benne kell legyen. A szerződés 1928. december 31-ig maradna érvényben. (99) Junkers ajánlkozását valószínűleg pénzügyi okokból, vagy mert máshonnan olcsóbb ajánlatot kaptak, elutasították. Junkers helyett 1922. július 26-án kooperációs szerződést körnek az AUSTRO-LLOYD LUFTDIENST-el. Ebben az osztrák légiforgalmi társaság kötelezi magát, hogy : 1. / kezeli és hangározza az osztrák területen lévő magyar gépeket, 2. / beszállítja a városba az utasokat, 3. / felállítja a vállalat bécsi ügynökségét, és vállalja képviseletét, 4. / ezt úgy reklámozza mint saját cégét, 5. / a magyar vállalat kötelezi magát minden osztrák területet érintő aviatikái ügyben (forgalom, ipar, kiképzés stb.) csak az Austro-Lloyd útján jár el, viszont 6. / mindezért az Austro-Lloyd a brutó bevétel 10%át kapja, de minimálisan 25.000 K-t, 7. / a magyar társaság kötelezi magát, hogy a bremeni Lloyd Luftdienst AG-vel érintkezésbe lép a Lloyd-konszemhez való csatlakozás céljából, 8. / a szerződés akkor lép életbe, amikor az osztrák kormány engedélyt ad a vonal megnyitására, és az engedély fennállásáig érvényes. A légiforgalomhoz repülőgép kell, tehát Wilczeknek az 1922. május 2-án kapott koncesszióval a kezében repülőgépeket kellett szereznie : "...hosszas tárgyalások után sikerült a LÜH beleegyezését megnyernie, hogy Fokker gyártmányokban állapodjanak meg." Ez is volt a legolcsóbb ajánlat, tehát tárgyalásokat kezdenek az amsterdami NEDERLANDSCHE VLIEGTUIGEN FABRIK-kal 210
