Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945

Hármashatár-hegyen tervezi megépíteni telepét. Ebben a HM-nek is érdeke volna résztvenni.

Végül megjegyzi, hogy sem a Kereskedelemügyi, sem a Pénügyminiszter "nem tudja felfogni" az aviatika jelentőségét, és ezért célszerűnek tartaná az államfő közbelépését.

Egy másik melléklet rövid költségvetést tartalmaz, éspedig szükséges lenne:

a 28 repülőszázad felállítására kb. 1,575 millió К egyszeri beruházásra 163 millió К

évenként ismétlődő költségként 101 millió К

Nos, ennek a javaslatnak a megtárgyalására 1922. január 30-ra értekezletet hívnak össze. (92)

Ekkor elfogadják a repülők külön fegyvernemmé fejlesztését, jóváhagyják a külföldi repülőgépek beszerzését, és a sóstói repülőgép-javítóműhely kiépítését, és ez utóbbit egy polgári légiforgalmi társaságnak kívánják bérbeadni. Szükségesnek tartják a repülőterek kiépítését is.

Viszont nem fogadják el a repülők részére biztosítandó költségvetési hányad százalékos meghatározását, helyette kimondják, hogy a "repülő-fegyvernem elsősorban fejlesztendő."

A miniszter az értekezlet határozataival egyetért ugyan, de a fejlesztési programot két részre kívánja bontani:

Az 1. ütem az azonnali szükségletek kielégítésére, éspedig a fejlesztésre, az angol gépek beszerzésére, és a sóstói javítóműhely kiépítésére szükséges hitel biztosítása.

A 2. ütem előgondoskodás az okvetlen szükséges berendezkedésekről, amely a meglévő és a beszerezhető hadianyaghoz alkalmazandó.

Fentiek alapján minisztertanácsi előterjesztés készül (93)az alábbi szöveggel:

"A békeszerződés a katonai repülést tiltja, viszont a hadvezetőség a legfontosabb és leghatásosabb fegyvernemet nem nélkülözheti.

A repülőcsapatnak háború esetén való felállítása csak akkor lesz lehetséges, ha a polgári repülés fejlesztésére megfelelő előgondoskodás történt, és ha a megfelelő aviatikái hadianyaggal is rendelkezünk.

Ezen okvetlenül szükséges és az ország jelenlegi helyzetében is elkerülhetetlen előgondoskodás a repülés fejlesztésének érdekében az alábbi módozatokat terjesztem a minisztertanács döntése elé :

A./ Az aviatika fejlesztésének megindítására, éspedig iskola-repülőgép és kétüléses harci-repülőgép terveinek készítésére, iskola-repülőgéphez motor, továbbá 3 iskola-repülőgép sárkány és 3 darab iskola-repülőgép-motor próbaképpeni megépítésére, végül pedig a katonai aviatika következményképp felmerülő előre nem látható kiadások fedezésére (külföldi tanulmányi utazások, siklórepülés fejlesztése, stb.)

8 millió К bocsájtassék a HM által а KM XI. osztályának rendelkezésére; ebből 5 millió К azonnal, 3 millió К pedig f. év július havában utalandó ki. A 8 millió K-ból 5 millió a honvédelmi tárcának az 1921/22 költségvetési év hitelhányadából rendelkezésre áll.

A fenti pontokban említett munkálatok a békeszerződés határozmányával nem ellenkeznek és legnagyobb részük a repülési tilalmi idő lejárta előtt is végrehajtható.

В./ Egy esetleges Budapest ellen intézett légitámadás elhárításának megkísérlésére, mint az elhárítás legelemibb és legelkelkerülhetetlenebb szükséglete 6 darab katonai repülőgép azonnali beszerzése szükséges. A beszerzés költségkihatása 14,400 angol Font (ma 59 millió K). Természetes, hogy a Budapest ellen irányuló légitámadás elhárítására a következő költségvetési év hitelhányada terhére hathatósabb védő előgondoskodások iránti intézkedéseket megteszem.

Ezen beszerzés által felmerült kiadás 40 %-a, vagyis 5760 angol Font f. év májusában fizetendő ki, a HM tárcának 1921/22 költségvetési év rendelkezésre álló hitelhányadából. A kiadás 30 %-a 1923 július haváig, az utolsó 30% 1923. december 31-ig fizetendő ki a HM tárcának rendelkezésre bocsájtandó hitelhányadából.

C. / Hogy háború esetén a hadvezetőség egy megbízható repülőgép-javítóműhellyel rendelkezhessék, a székesfehérvári sóstói telep az odaköltöztetett szegedi repülőgép-javítóműhely berendezésével repülőgép-javító műhellyé építendő ki.

A kiépítés költsége 11 millió К a honvédelmi tárcának 1922/23 évi költségvetési hitelhányadából lesz fedezendő. Mivel ezen munkálatok több hónapig tartanak, a munkálatok azonnal megkezdendők.

D. / A repülési tilalom megszűnte után (1922. V. 5.) polgári légiforgalmi vállalatok a nemzetközi légiforgalomba fognak bekapcsolódni.

Mivel fontos nemzetvédelmi tényező az, hogy ezen vállalatok fennállása biztosítassék (mert ezen vállatok leple alatt fog a katonai repülőkiképzés megtörténni és ezen vállalatok forgalmi repülőgépei háború esetén a hadvezetőség által a felállításra kerülő alakulatok részére igénybe fognak vétetni), ezért ezen polgári légiforgalmi vállalatok a honvédelmi tárca terhére a KM által repülőgépenként, és km-ként szubvencióban részesítendők (repülőgép és üzemanyag adása által).

Ezen természetben adott szubvenció költsége vállalatonként és évenként 10 millió K-ba kerül és a honvédelmi tárcának 1922/23 évi költséghányadából lesz fedezendő.

Ezideig csak két polgári légiforgalmi vállalat megalakulása remélhető.

A repülésügy további fejlesztésére vonatkozólag annakidején fogok indokolt javaslatot tenni."

207