Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Gaál Gyula: Közelfelderítők 1943: adalékok
pótlása pedig erősen akadozott. Tömő és személyzete több ízben repült könnyebbnek gondolt bevetéseken azzal a géppel, amnelynek gondolatetejét ellőtte a légvédelem, de a gép alapos megjavítására még nem volt idő. Az alakulat szűkös bombakészletét arra tartogatta, hogy meghiúsítsák a repülőterük ellen várható páncélos támadásokat. Időnként az első vonal alig néhány km-re volt és a felszállóhely néha tüzérségi tűznek volt kitéve. Kiev sorsa rövidesen megpecsételődött és megindult a német és magyar csapatok, katonai objektumok, kórházak hátratelepítése, amihez az ukrán polgári lakosság több tízezres csoportjai is csaüakoztak. Amikor a város elesett, olyan tűzben és füstben állott, hogy 2000 m magasságban sem lehetett fölötte átrepülni. Tömő százados bevetési jelentései novemberben végződnek. Ugyan visszaemlékezései mind az 1943 előtti, mind a november utáni eseményeket érintik, úgy véljük, hogy helyénvaló lenne ezeket más alkalommal közzétenni, egyes pontok, tények vizsgálata, illetve tisztázása után. A rendszerváltozás után számos új könyv, cikk jelent meg a m. kir. honvéd Légierők tevékenységéről és az újonnan előkerült információk, adatok minden bizonnyal jelentős segítséget nyújthatnak egyes események, részletek egyeztetésére, pontosítására. Még csupán annyit, hogy a bevetési jelentések tanulmányozása — és a fakuló betűk, szavak silabizálási kísérlete — közepette gyakran csodálkoztam a jelentés egyik szabvány kérdésén és annak legtöbb esetbeni megválaszolásán: "Különleges események: Semmi." Ha röviden is, de láttuk, hogy a jelentések légiharcokról, súlyosan megrongált, szitává lőtt gépekről számoltak be, a személyzet néha félórákat töltött sűrű légvédelmi tűzben. Ugyan mi lehetett annak kritériuma, micsoda emberfeletti erőfeszítést kívánt, micsoda teljesítményt, vitézséget kellett bizonyítani, hogy a fenti kérdésre adott "Semmi" helyett a tettel egyenértékű bírálatot kapjon ?! Függelék. A táblázatban közölt adatok Tömö László százados 1943. június 28-a és november 29-e között végrehajtott 22. — 104. számú bevetési jelentéseiben találhatók, kivéve a 66., 69. és 70. számúakat, amelyek hiányoznak. (Ezek a lapok valószínűleg kiszakadtak a puhafedelü, meglehetősen megviselt két jegyzetfüzetből.) A 22. és 65. számú jelentések szakadozottak és ezért tartalmuk nem teljes. Az 1. — 21. számú bevetési jelentések, valamint az esetleges 104-en felüli ellenség feletti repülések iratai nem állnak rendelkezésre. (Megjegyezzük, hogy Tömő már 1941-ben is repült bevetéseket a keleti arcvonalon.) Tömő százados résztvett mindegyik bevetésen, pilótája, Czigány zászlós egyen — a 47-en — nem vett részt. Szente Győző szakaszvezető, távirász-lövészt 1943. szeptember 25-én váltotta le Kertész Kálmán tizedes. A bevetést követő jelentéseket a Luftwaffe által rendszeresített "Fliegermeldung" ("Repülőjelentés") űrlap kitöltésével rögzítették, amelyen csupán a pilóta és a megfigyelő részére volt hely. Legtöbbször a távirász-lövész nevét is beírták, azonban ez 17 esetben nem történt meg. Ez azonban nem jelentette azt, hogy Szente nem vett részt ezeken a bevetéseken. A jelentéseket Tömő magyar nyelven írta és — a németnyelvű nyomtatott kérdésekre adott válaszok mellett — a bevetés rövid leírása a következő pontokat érintette : feladat, eredmény, bombavetés, röpcédula-szórás, légvédelem, vadászelhárítás, időjárás, különös esemény. A táblázat összeállítását főként a repülési útvonalak megállapítása, illetve üsztázása nehezítette. Ugyanis a több mint ötven év előtt ceruzával írt szavak kiolvasása is problémát okozott, de a német fonetikában megadott, eredetileg cirillbetűs ukrán és orosz helységnevek "megfejtése" sok zavar forrása lett. (Pl. :"Tschugujew" nekünk "Csugujev", de ennél nehezebb "Rschischtschew", amit Rsiscsev-nek "fordítottam", remélve, hogy található ilyen, vagy hasonló nevű helység az egykori hadműveleti területen.) Megfelelő léptékű térkép sem állott rendelkezésre, ámbár sikerült a budapesti Kartográfiai Vállalat által 1966-ban kiadott Világatlaszban (1:7,500.000) azonosítani néhány várost. Próbálkozásaim több esetben eredménytelenek maradtak és ezeket megkérdőjeleztem. A továbbiakban talán segítségünkre lehetnek az egykori m. kir. honvéd Légierők ama túlélő tagjai, akik a háború folyamán az említett területeken tartózkodtak. Az adatok hasznosak lehetnek egy egységtörténeti munka összeállításakor. Tudjuk, hogy ilyen irányú vállalkozás máris folyamatban van Magyarországon néhány egykori pilóta és hajózó részvételével, valamint több cikk, írás jelent meg a közelfelderítőkről különböző repülő- és egyéb szaklapokban az utóbbi évek alatt. Ezek a személyes, illetve egy személyzetre vonatkozó hiteles információk hozzásegíthetnek a teljesebb kép kialakításához a század tevékenységének kiértékelése folytán. Például: a magyar felségjelű gépekkel végrehajtott 78 bevetésen a Tömő-Czigány személyzet 32 esetben az F-059, kilenc esetben az F-051, valamint nyolc-nyolc alkalommal az F-055, illetve az F-060 lajstromjelű FW.189-esekkel repült, míg hét másik gépen repültek a fennmaradó húsz bevetésen. Ugyanez a személyzet ez idő alatt egy alkalommal három és kilenc alkalommal két-két bevetést repült egy napon. (Czigány zászlós több bevetést végzett még Lévay Pál főhadnaggyal és Tarpataki Tihamér őrmesterrel és 135 bevetéssel fejezte be a háborút.) Az alábbi táblázatra a következő adatokat vezettük rá: (a) A bevetés sorszáma (b) Dátum (c) A repülőgép lajstromjele (d) Kiinduló repülőtér (e) Feladat (f) Indulás időpontja (g) Érkezés időpontja (h) Bevetés időtartama (i) Bevetési útvonal, terület. A feladatokat illetően: F = szemfelderítés FK = fényképfelderítés В = bombatámadás. Ez utóbbiban nincsenek benne azok a bevetések, amikor alkalmi célpontokat bombáztak. Megjegyezzük, hogy az adatok öt naptári hónapot fednek, de a századnak júliusban hat, novemberben öt bevetési napja volt, tehát tevékenységük a valóságban kevesebb, mint három hónapra szűkül. A személyzet tehát: Tömö László százados megfigyelő, Czigány Endre zászlós pilóta, Szente Győző szakaszvezető hajózó távirász, a 74-ik bevetéstől pedig Kertész Kálmán tizedes (a 90-ik bevetéstől szakaszvezető) 105
