Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

dr. Pagáts Pál: A pécsi repülés monográfiája

A pécsi repülés monográfiája--------------------- 1910 — 1930 -------------------írta : dr. Pagáts Pál

Amikor 1903. december 17-én Orville Wright a Kitty Hawk-i homokdűnék felett motoros gépével a levegőbe emelkedett és 12 másodpercet repült, az emberiség a géprepülés korszakába lépett.

Európában a francia aviatikusok — Blériot, Farman, Latham — jártak az élen. Blériot 1909. július 25-én átrepülte a La Manche csatornát és nem egészen három hónappal később Budapesten mutatkozott be egy nagyszabású repülőnap keretében. Előtte magyar földről még senki sem emelkedett a levegőbe motoros géppel. (1)

Pécsett az első szárnypróbálgatások Faludy Károly színész-aviatikus nevéhez fűződnek. Megalapította a Repülőgép Konzorcium-ot és saját repülőgépével Pécsett, Nagykanizsán és Siófokon folytatott eredményes kísérleteket 1909 és 1910 nyarán. A Délvidéki Újság 1910. június 23-án így írt:

"Faludy Pécsett aeroplánján mérnökök és szaktekintélyek előtt tett repülési kísérletet. Teljesen beválónak tartják a gépet."

Géptörések is előfordultak, a

pilóta is megsérült, de csak az anyagiak hiánya miatt volt kénytelen felhagyni a próbákkal. Asbóth Oszkárral szoros kapcsolatot tartott.

"Francia aviatikusok Pécsett" címmel rövid cikk jelent meg a helyi sajtóban 1910. július 14- én, mely szerint Frey és Ravello aviatikusok, akik az előző hónapban Kolozsvárott hajtottak végre sikeres felszállásokat, Pécsett is szeretnének repülni, hogy a legaktuálisabb közlekedési eszköz a pécsiek előtt se maradjon ismeretlen. (2)

A nevezettek helyett egy másik francia repülő : LEON VERSEPUY jelent meg a városban augusztus 28-án Salza és Stürn montőrök kíséretében.

ö kapott ugyanis már korábban engedélyt dr. Nendtvich Andor polgármestertől, hogy jó idő esetén 1910. szeptember 5-én Demoiselle nevű gépével "hódítsa meg a mecseki levegőt" a technikai újdonságok iránt fogékony polgárok előtt a katonai gyakorlótéren, melyet előzőleg tüzetesen megvizsgált.

Pécs volt tehát az első dunántúli város, ahol sikeres repülőnapot tartottak a Csatorna átrepülése után egy évvel!

Leon Versepuy 1881-ben született a franciaországi Riómban. Santos Dumontnak, a brazil származású pilótának volt a tanít-Hurrá, Versepuy!

A meghódított pécsi levegő. Saját tudósítónktól.

Pécs, szeptember Б.

Hála Orfcánusrnak és Plnviusznak, akik direkte vasárnapra beszüntették „áldásos“ működésüket, szerencsére ideálisan szép idő kedvezett Versepuy Leon aviatőrnek vasárnap délután, amikor tervezett repülőgépfölszállásüt megtarthassa. Kissé borult volt még ugyan az ég s a nap kacéran bujkált rongyos felhőcafatok között, de szerencsére elült a szombati dühöngő szél és a talaj is beszivla a nedvességet.

Már a kora délutáni órákban kezdetét vette a nagy népvándorlás a városból kifelé a lóversenytér irányában, s részben kocsikon, részben pedig gyalog igyekezett ki a közönség, hogy végigélvezzen egy olyan látványosságot, amilyenben Pécsett még nem volt része s talán sok idő fog lezajlani, amig ismét lehet része. Hosszan kígyózó fekete rajban vonult a közönség a repülőtérre, ahol mintegy 4—5000 főnyi kiváncsi gyűlt össze. A két koronás és tribünhelyek zsúfolásig megtellek, ugyanígy az 50 filléres hely is. Az ingyenes közönséggel együtt, mely a vasúti töltésen, kocsikon és a szellőkből nézte a repülést, vagy 20.000 néző gyönyörködhetett Pécsett első ízben a

ványa. Repülőtudását Török- és Görögországban, Bulgáriában, Ausztriában és hát Pécsett csodálták meg. Később Angliába ment, ahol a Brookland-i Bristol iskola igazgatója lett, majd visszatért hazájába.

Monoplánját bambusznádból és zongorahúrokból konstruálták a Clément Bayard gyárban és egy kéthengeres, 25 lóerős Chalmers motorral szerelték fel, követve a jól bevált brazíliai eljárásokat. (3)

Az első pécsi repülőnap legalább 15,000 embert vonzott ki a Makárhegy alatti katonai gyakorlótérre. Az első két start nem sikerült, de a harmadikra a kis gép a levegőbe szökkent és "diadalmasan szelte a mecseki levegőt" — írta a sajtó. Tíz méter magasan keringett, majd hatalmas ováció közepette szállt le, hogy a negyedik, ezúttal is sikeres start következzék.

A pécsi újság nem mulasztotta el megjegyezni, hogy mennyivel dicsőségesebb lett volna, ha helybéli, de legalábbis magyar

pilóta repült volna először Pécsett, de a kis franciáról mégiscsak szimpátiával kell megemlékeznünk, miután ő volt a legelső, aki itt felszállt és ily módon a babér őt illeti. (4) Ismereteim szerint a következő vidéki repülőnapot Debrecenben tartották meg, ahol egy angol pilóta — G. W. Hamel — repült először. (5)

A második pécsi repülőnapon — 1913. július 6-án már magyar aviatikus. Dobos István volt a főszereplő Svachulay Albatros gépével, amely alig különbözött a francia monoplánjától.

Az Albatros játszi könnyedséggel "röppent fel", ugyancsak a katonai gyakorlótérről sokezer néző szemeláttára. További startok következtek, az egyik során a pilóta virágokat szórt le, s bemutatkozása teljes sikerrel járt.

Dobos később nyilatkozott és elmondta, hogy eddigi repüléseinek legnagyobb magasságát Pécsett érte el: 1880 m-re emelkedett. Pécsről Nagykanizsára ment, onnan tovább járta az országot, repülőnapokat tartott. (6) A kitűnő pilóta 1937-ben Budapesten repülőhalált halt egy M- 19-es sportgép berepülése folyamán (7)

Kitört az első világháború, 1914. augusztus 5-én az Osztrák- Magyar Monarchia hadat üzent a cári Oroszországnak, megkez-Az első pécsi repülőnapról megjelent cikk bevezetője. (Pécsi Napló, 1910. szeptember 6.)

43