Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Könyvismertetés

lelőtték gépeiket; három hősi halott, egy súlyos sebesült, három kényszerleszállt és nyolc elpusztult gép. Az augusztusvégi u. n. szlovák felkelés alkalmával néhány megmaradt korszerű és avult gép végzett bevetéseket a németek ellen, míg a többi átrepült a szovjet oldalra. Ezzel a szlovák légierő megszűnt.

Ezután a könyv rátér a Luftwaffe-ben szolgáló önkéntes egységekre. Ezek közül a legjelentősebb a spanyol "kék vadászosztály" volt. Az egymást leváltó öt század 1941 októbere és 1944 áprilisa között összesen 148 lelövést igényelt és 25 hősi halottat vesztett. Kisebb egységekben repültek észt, lett, litván, orosz és ukrán pilóták és egyéb hajózok is. Főként felderítési, tengeri felderítési, partvédelmi, futár és szállító feladatokat láttak el, de előfordultak éjjeli bombázó és zavaró bevetések is. Egyes külföldi állampolgárok — egy svéd és egy dán pilóta nevét említik — önkéntesen szolgáltak német egységekben. Ugyancsak megemlítik a lovagkeresztes, 27 légigyőzelmes Főző József őrnagyot. Megjegyezzük, hogy a bécsi születésű Josef Főző valóban magyar szülők gyermeke, aki az Anschluss előtt az osztrák légierő tisztje volt és onnan vette át a Luftwaffe — tehát német, ill. osztrák állampolgárnak számít. Az 1941 júliusában szenvedett balesete miatt harci bevetésen többet nem repülhetett. A háború után egy időben az osztrák repülő egylet elnöke volt. Hasonlóan a német felségjellel ellátott gépeken repülő, esetenként bevetést végző magyar hajózok sem tartoznak az önkéntesek csoportjába; említik Békássy százados, Ádám százados és Besskó főhadnagy nevét, kiknek századai alkalmakként gépeket szállítottak a gyárból a frontra. Ezek az egységek azonban a magyar légierő alakulatai voltak, csupán kisegítették a németeket. A fronton távol- és közelfelderítőink gyakran jártak az ellenség felett német lajstromjelű gépeken, mert úgy hozta a helyzet, de az eredményt a magyar alakulat javára írták. Megjegyezzük, hogy Almásy László tartalékos főhadnagyot (német századosi, majd őrnagyi rendfokozatban) a Luftwaffe szakértőként "kölcsön" kapta. De voltak valódi magyar önkéntesek is, mint Lipcsey Béla zászlós (német hadnagy), aki sikeresen szolgált mind a nyugati, mind a keleti arcvonalon.

A szerzők a bolgár légierőt az önkéntesek között említik, aminek oka az, hogy Bulgária nem üzent hadat a Szovjetuniónak, de hadban állt Amerikával és Angliával. 1943 nyarától a bolgár vadászok is résztvettek légterük védelmében, amikor az amerikaiak megkezdték a román olajcélpontok bombázását. Korszerű gépekkel nem rendelkezvén, kezdetben jelentős veszteséget szenvedtek, de később értek el szerény sikereket. Megjegyezzük, hogy a szovjettel való semlegesség mellett, bolgár felderítőgépek jelentései — különösen a feketetengeri vörös flotta mozgásáról — eljutottak a németekhez is.

A könyv nemzetközi vonalon való értékesítésére a fejezetekhez angolnyelvő összegezést csatoltak. Tapasztalataink szerint, bizonyos szakkiadványokban (pl. a "Hadtörténelmi Közlemények"ben is) az angolnyelvű rezümék nem ütik meg a kívánatos mértéket, úgy véljük, a szakemberek (angol nyelvészek) ellenőrzésének hiánya miatt. A szavak kiválasztása, a terminológiák ismerete, a kifejezések használata kívánnivalót hagy maga után, és a magyarul gondolt, de angolul leírt mondatok, vagy a szótárból való szószerinti fordítások nemcsak zavarossá teszik a szöveget, de gyakran érthetetlennek tűnnek a külföldi számára. Mindez szegényes képet mutat az angolszász olvasónak. Bár e könyvben találunk ilyen részeket és egyéb hibákat, mégis jobb, érthetőbb, mint sok más szakkiadvány. Mivel szakmunka, egy-két példát hozunk fel. Az aircrafts helytelen, mindig aircraft marad, egyes- és többesszámbasn; nevekkel a rendfokozatot mindig nagybetűvel kezdjük : Lt. Col. (nem lt. col.), Sgt. (nem sgt.), a hadnagy 2/Lt. (Second Lieutenant), a főhadnagy 1/Lt. (First Lieutenant), de a Lt. (Lieutenant) magában általában főhadnagyot jelent. Vigyázni kell a prepozíciókra (pl. pn helyett tp, stb.). Az egységszám nem sign, hanem number vagy numbering (számozás). A 37. oldalon az első bekezdés helyesen : On 6th April 1941 the Wehrmacht invaded (vagy : attacked) Yugoslavia and eleven days later the Yugoslav Kingdom ceased to exist. (A "knifed" szó használata érthetetlen.) Lenne igazítanivaló számos mondatban, de — mint írtuk — a fordítás általában nehézség nélkül megérthető. Mivel a tárgykör alig ismert, újdonságot jelent még rövidített formában is az angolul olvasónak, sőt már olyanról is tudunk, aki a kiadványt megrendelte.

Ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, akit érdekelnek a második világháború légi eseményei. A szerzőknek azt üzenjük, hogy ha kilátás van egy újabb kiadásra, azt legalább kétszeresére bővítsék.

Gaál Gyula

REPÜLÉSI LEXIKON

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991

17 cm x 24 cm méretű, keménykötésü, kétkötetes, 1230 oldalas, tetszetős kiállítású mű, ára belföldön 1680 forint, külföldieknek 95 (!) US dollár.

Első pillantásra is impozáns munka, melyet több mint ötventagú szerzőcsoport alkotott. Ilyen hatalmas, összefoglaló munkáról tárgyilagos bírálatot mondani csak "szakosítva" lehet, azaz minden szakágat külön-külön tárgyalva. Erre — sajnos sem idő, sem munkaerő nem állt rendelkezésre.

Mit tesz az ember, amikor egy ilyen munka a kezébe kerül ? Fellapozza az őt érdeklő alcímeket, "beleolvasgat" a munkába. Ezt tettem én is, s mint volt katonai repülő, felütöttem azokat az oldalakat, ahol a szerintem említésre méltó katonai repülő személyekről olvashatok. Kerestem Lóczy Sándort, a két háború közti repülőgép tervezés egyik ismert egyéniségét. Nem találtam. Talán megtalálom Hehs Ákost — gondoltam, öt sem leltem, csak hosszas keresés után bukkantam rá a Függelékben. Mit írhattak Hódy "Tatáról" a bombacélzókészülékek szakértőjéről ? Semmit sem írtak ! Hát Kálmán "Paci" bácsiról ? Elfelejtkeztek róla ! Csiky Lajos ? Róla sem tudnak ! No menjünk kissé meszszebb : Wemer von Braun-ról biztos írtak valamit ! Tévedtem. Menjünk vissza a katonákhoz, az első világháborúba. Kerestem a magyar ászokat. Legnagyobb sajnálatomra sem Gräser Ferencet, sem Fejes Istvánt, — akik egyenlő győzelmi számmal követték Kiss Józsefet — nem találtam meg. De hiányzik a lexikonból Udvardy Nándor, Kasza Sándor, Molnár János, Papp János, Tahy Sándor, Szepessy Rudolf és még jónéhány arra érdemesült neve is. Csak néhány példát említettem a sok közül, tucatjával lehetne felsorolni a "kifelejtetteket". Megtaláltam azonban példaképemet, volt századparancsnokomat v. Hollós Jánost, akit "tábori felderítőszázad" ("távolfelderítőszázad" helyett) parancsnokaként tituláltak, s 1975-ig éltettek, mikor szegény valójában több mint 20 évvel korábban elköltözött az élők sorából.

Az olvasónak olyan érzése támadt, mintha a gépírókisasszony (vagy a szedő) nem tudta volna elolvasni a szerző(k) kezeírását, hibásan gépelte (vagy szedte) a szöveget s lektorálásra már nem volt idő.

Találkozunk azonban a műben rengeteg Viktor Vasziljeviccsel, Szergej Alexejeviccsel és így tovább, nem is beszélve az amerikai űrhajósokról — ami nagyon dicsérendő, ugyanakkor az olvasót kisebbségi érzés fogja el, amikor tapasztalja, hogy sok hazájabeli nagyságról említés sem történt. Gondolkoztam azon is, hogy vajon a szerkesztők milyen követelményeket állítottak fel a katonai repülőkkel szemben : mi volt a mércéje annak, hogy fel291