Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Hozzászólások
(b) Rátoz helyesen : Ráth József. (c) A névsorhoz hozzáadandó : Bárkai Imre és Strébely Zoltán. Ráth József Dr. Pagáts Pál szép tanulmányához szeretnék két felvétellel hozzájárulni: Bónis Gyula, Bóczény Lajos, a mögöttük álló Tóth István, az asztalfön Kovács Imre. Az alsó sor balról : Ruttkay Tibor, Horváth Rudolf, Barsy Gellért, Jóska inas, Topái József föszerelő, előrehajolva a keret gépkocsivezetője, Bódás Zoltán, Czehe János, Bendeffy Tibor. A két részben készült fényképen nem láthatók : Albert István, Ákos Lajos, Bozzay Ottó dr., Jászberényi Ferenc, Koncz Andor, Sümeghy József (Kohász) és Szűcs Ferenc. A fenti felvétel 1939 augusztusában készült Pécsett a szeretett Bücker 131 "Jungmann" körül. Balról, a gépben Bódás Zoltán és Magyar Károly, a gép törzse előtt Czehe János, amögött Koncz Andor növendékek láthatók. Az alsó felvétel a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap pécsi kiképző kerete növendékeinek a budaörsi repülőtéren történt bemutatkozása alkalmából készült 1939. szeptember 28-án, ebéd közben a forgalmi épület éttermében. Felül balról : Czigány Endre, Magyar Károly, Kocsis Gyula, Dr. Czehe János A cikkben többször említés esik Göbel Józsefről, aki a 142-ik oldalon a pécsi eredetű hősi halottak között is szerepel. Barátomat, Mikola István gépészmérnököt "megfertőztem" a katonai repülés kutatásának szépségeivel. Az 6 kutatásának az eredménye az alábbi riport: Göbel József szakaszvezetö hősi halála. 1944 októberének végén, vagy november elején, Törökszentmiklós Fegyvemekhez közelebb eső külterülete felett két magyar és hat szovjet vadászgép fordulóharcba keveredett. Szakállasi tanyánk udvarából én is láttam a gépeket mintegy 4000 méterrel a fejem felett, de típusaikat akkor még nem tudtam megállapítani. A légiharc során egyetlen, néhány másodperces, áthatóan erős sorozatot hallottam s azt követően nemsokára egy hatalmas csattanás-dörrenést. A zuhanást nem láttam, mert a sorozatot hallva, közelebb húzódtam a házhoz és a tanyaépület éppen abban az irányban gátolta a kilátást. Az egyik Messerschmitt 109-es zuhant le a Sujányhoz közeli Pityókái dűlő mellett. A másik Me. 109-es zuhanással menekült. A pilóta éppen tanyánk felett vette ki a zuhanásból a gépet. Nem üldözték. Mivel az akkori Magyar Szárnyak minden példányát megvettem, ezt a gépet már határozottan felismertem. Később a lezuhant gépet is megnéztem. Másfél-két méter mélyen fúródott a fődbe és nem gyulladt ki. Unokanővéremék közelebb laktak a lezuhanás színhelyéhez. Elbeszélése szerint az ott tartózkodó orosz katonák nagy üdvrivalgással ünnepelték a légiharc eredményét. A pilóta kiugrott, de nem nyitott ernyőt — vagy az ernyője nem nyílt ki. A géptől több száz méterre csapódott a földnek. Mellén nagy seb volt, emiatt a kiugrás után eszméletét veszthette. A pilóta iratait az egyik közeli tanya lakója vette magához. Nem sokkal később érkezett oda az 1926-os születésű Ny. Kovács Ferenc, majd kevéssel utána két orosz tiszt. A tokból a tisztek kivették a többnyelvű azonosító cédulát, s a magyarnyelvű részt vele olvastatták fel, nyílván a latin betűk nem ismerése miatt. Ny. Kovács Ferenc az adatokat fejben megjegyezte és később otthon le is írta. A pilóta a siklósi születésű Göbel József továbbszolgáló szakaszvezető volt, aki Olaszországban kapott kiképzést. Polgári 285
