Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Hozzászólások
Puckó lakása : Veszprém; Diófa u. 5. A bevetés után 2-3 nappal a szd. egyik kötelékből kivált gépe igazodást keresett a Farmos-Nagykáta-i vasútvonalra s 2200 m magasból egy kétmotoros gépet látott a vasúti töltés mellett testében maradt ép motorokkal és törzzsel; benyomása volt, hogy az Puckó gépe volt (Ujszásztól kb. 22-28 km-re). •944. ХП. 4. Hiszem, hogy él!” Tihamér **Első eyorsbombázó bevetés értendő. Halmay bajtársunkat néhány nappal hősi halála előtt az éjjeli vadászoktól helyezték át a gyorsbombázókhoz. Előzőleg már számos bevetést hajtott végre a "Boszorkány" bombázó osztálynál. Szerkesztő Részletek Koppány János plébános úr Halmay Jenő úrnak írt, 1947. június 27-én kelt leveléből: (1) A repülőt már a községtől 6 km-nyi távolságban levő egyik tanyán Ádám János és családja égve látta. Kelet felől egyenes nyugati irányban jött a falu felett. (2) Kis Balázs udvara fölött már csak kb. 10 m-nyi távolságban (sic.) volt. Senkit sem láttak belőle kiugrani. A kísérőnek maradványait sem találták, tehát bizonyára még előbb a találat után azonnal kiugorhatott, ami ugyan nem valószínű, mert akkor valakinek csak tudnia kellett volna róla. A bombákat egy kivételével öccsiik a falutól kb. 2 km-re dobálta ki, tehát ha sebesülten is, akkor még eszméleténél lehetett. (3) Kis Balázs udvarán 3 orosz légelhárító ágyú volt felállítva, amelyeket a gépre rásütöttek, s ezektől a telitalálatoktól a gép előbb az udvaron lévő eperfának, majd a ház tetejének vágódott. (4) A házon nem borult fel, hanem rázuhant és összetörte. A benne maradt 1 bomba akkor robbant fel és ez a már lángoló tűzzel végezte el a pusztító munkáját. (5) Amikor az égő repülőroncsot és romházat meg lehetett közelíteni, Kis Balázs, a porta tulajdonosa odament és a gép roncsai között csak testvér öccsüket találta, illetve neki is szegénynek csak összeégett és megszenesedett csonkját. Nadrágja órazsebében találta meg a fejcéduláját, amelyet később a községi elöljáróság bevont tőle és bizonyára rendeltetési helyére juttatta. Kis Balázs egyetlen fényképről tud, amit egy rosszéletű nő mutogatott, majd az oroszok kezébe került, s azok szétszaggatták, így jelenleg tárgyaiból semmi sem maradt meg. (6) Kis Balázs a zavaros viszonyok és tél miatt a helyszínen földelte el akkor. A hely autóállás és átvonulási hely lévén tavaszra jól kigázolták a sekély sírt, úgyhogy Kis Balázs a saját kertjében ásott sírt, s ott temette el az említett testvérnek csonkjait. (7) Mint már fentebb említettem — csak a kérdések rendjéhez alkalmazkodom — semmi használati tárgy nem maradt, legfeljebb — ha ezt lehetséges volna a családnak megszerezni, Kovács Gergely udvarán még mindig megvan a repülő utasfülkéjének vasváza, ami alatt szegény jó fiú utolsó leheletéig kitartott. Ez a Kis Balázs előtti ház udvarán van, ahova a robbanás ereje vethette. (8) Akkor a község plébánosa menekülésben volt és csak a káplán maradt itthon. Amikor a plébános előkerült, akkor egy évig tartó huzavona kezdődött kettőjük és a kettészakadt falu között. Ennek tulajdonítható, hogy egyházi beszentelésben nem részesült. Én 1945 november végén, tehát több mint 1 év után jöttem ide, s a levelem elején említett ok miatt nem is érdeklődtem afelől, hiszen nálunk Egerben, ahol én a háború alatt ns. Halmay Gusztáv főhadnagy Édesanyjával. (Halmay Jenő gyűjteményéből.) szolgálatot teljesítettem, egyetlen halott sem került földbe beszentelés nélkül. Most, hogy tudomást szereztem erről a sajnálatos tényről, június 26-án az egész környék igazán nagy részvéte mellett szenteltem be a Kis Balázs gazda udvarán lévő felhantolt és az öreg bácsi által készített de rendes kereszttel megjelölt sírt. Amennyiben Mérnök Úrnak módjában van, kérem szíveskedjék alkalomadtán felénk eljönni és a fentiekről meggyőződni. Ha azután módjukban áll, úgyis biztosra veszem, hogy haza fogják vitetni szegény Guszti öccsiik porladó részeit. Ismeretlenül is tisztelettel és szeretettel üdvözli Jászalsószentgyörgy, 1947. június 27. Koppány János s. k. plébános-helyettes Szerkesztő megjegyzése: Ezúton mondok hálás köszönetét Halmay Jenő mérnök úrnak, hogy Halmay Gusztáv bajtársunk hősi halálának körülményeit velünk közölte. Koppány plébános úr levelének olvasásakor tekintetbe kell vennünk, hogy a szemtanúk laikusok voltak. Nem vehetjük biztosra, hogy az említett három légvédelmi gépágyú találata kényszerítette le a már égő gépet, ugyanúgy nem tudhatjuk, hogy maradt-e bomba a gépben, ami bombateher nélkül is fölrobbanhatott. Azt sem tudjuk, hogy Kaszás Károly bajtársunk valahol, kilométerekkel arrább nem ugrott-e ki a gépből, ernyője nem nyílott és — mondjuk — a Zagyva folyóba esett. Holttestét a folyó akár a Tiszába is belesodorhatta, s ki tudja, azokban a zűrzavaros, háborús napokban hány magyar hősi halott jutott hasonló sorsra 279
