Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Kenyeres Dénes: A repülő tőrök leírása

-Kenyeres:-:!^ .......................... A m. kir. honvéd Légierő 1938 augusztusáig rej'tett fegyver­nem volt. A harmincas évek elejéig tagjai polgári nahát viseltek. Ekkor rendszeresítették a — földi fegyvernemekétől erősen elütő — repülő egyenruhát, azzal egyidejűleg a tiszti- és tiszthe­lyettesi tőrt mint oldalfegyvert. (1) Az 1932ben készült fényképeken már lehet látni, hogy a repülő tiszti állomány egyenruházatiul ott van a fekete tiszti őv, rajta a tiszti tőr. A korszerű egyenruhához már nem illett a kard, így a Légierő vonatkozásában az ősmagyar fegyver kiszorult a viselet­ből. A tőr végeredményben a kardot helyettesítette, hordása is megközelítően a kard viseléséhez hasonló. A repülő tőr rendszeresítéséről először 1940-ben lehet olvasni. Ekkor a repülő akadémikusok részére fekete tiszti öv és tiszti tőr viselését engedélyezték. "A Kormányzó Úr öfőméltósága folyó évi április hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával hozzájárult ahhoz, hogy a magyar királyi 'Horthy Miklós' honvéd repülő akadémia hallgatói a ré­szükre rendszeresített egyenruhájukhoz fekete tiszti övét és tőrt viselhessenek ..." "Budapest, 1940. június 17-én." (2) A következő említés már szabályzatban is megtalálható (3) A szolgálati könyvben már tizenháromféle szálfegyver felsorolása szerepel, kilencedik és tizedik helyen a repülő tiszti- és tiszthe­lyettesi tőr van említve. Kutatásaim során más korabeli leírást, említést nem találtam a Honvédségi Közlönyökben, szabály­zatokban. I. Repülő tiszti tőr részletes leírása (4) A repülő tiszti- és tiszthelyettesi tőr szúrófegyver, fő részei 1./ penge, 2./ markolat és 3./ hüvely. 1 ■/ Penge. Az egyenletesen keskenyedő penge nemesített acélból készült, igen hegyes és végig kétélű. Egyik (elülső) lapját a magyar Szent Korona, a Hármashalom, a turulmadár és cizellálás díszíti, tölti ki. A penge másik (hátsó) lapja síma, díszítés nélküli. A meghosszabbítását képező penge­nyak erősíti a markolatba. A pengenyak vége hengeralakú és csa­­varmenetes. Két furatot találunk rajta a rögzítő rugó felerősíté­sére. 2./ Markolat. A markolat segítségével fogjuk meg a tőrt és döfünk vele. A markolat részei : — tőrkereszt, — turul díszítés, — rögzítő rugó, — Két süllyesztett fejű szegecs, — rugós nyomógomb, — fogantyú, — turulfej és • turulcsavar. A tőrkereszt : A markolat alapja. Hüvelyes részébe a fogan­tyú alsó vége illeszkedik. Alul, két oldalából jobbra és balra egy-egy kissé hajlított és csigában végződő kar áll ki. Alsó lapján T-alakú kivágást találunk a penge és a rugós nyomógomb szárának befogadására. Turul díszítés : Kiterjesztett szárnyú turulmadarat ábrázol. Ezüst forrasztás erősíti a tőrkeresztre, de a rögzítés lehet süllyesztett csavaros megoldás is. Rögzítő rugó : A hüvelybe rejtett pengét rögzíti. Kicsúszá­sát úgy akadályozza meg, hogy a rugó végét képező fog a hüvely ütközölapjába kapcsolódik. A rögzítő rugót két süllyesztett fejű szegecs erősíti a pengenyakba. A tőr a rögzített rugóra szegecselt rugós nyomógomb lenyomása után húzható csak ki a hüvelyből. A tőr rejtéséhez a rugós nyo­mógombot nem kell lenyomni, a rugó hatására az önműködőleg bekattan. Fogantyú : Feketére festett kemény gumiból (bakelit) ké­szült, de előfordul fából, vagy csontból gyár­tott is. Felülete hosszában bordázott, belseje pedig a pengenyak befogadására át van fúrva. Alsó vége a tőr kereszt hüvelyébe, felső kerek toldata a turulfei üregébe illeszkedett. A pengenyak meneteire csavaros megoldással rögzítődik a turulfej, mely szo­rosan összefogja a markolat részeit és a tőr pengéjét a fogantyú­ban szorosan tartja. A turulcsavar a turulfejet a fogantyúval köü össze és megakadályozza a turulfej lecsavarodását. 3./ Hüvely. A rejtett tőr pengéjét védi; a pengével nagyjából egyforma alakú. A hüvely részei : — jobb félhüvely, — bal félhüvely, — ütközőlap (a hüvely felső részén),- gomb (a hüvely végén) és ■ két fül (karikák). A hüvely : Két részből, a jobb és bal félhüvelyből van ösz­­szeforrasztva. A hüvely külső oldalán — a bal félhüvelyen — a Magyar Szent Koronát a Címerrel láthatjuk domborművű kivitelben. A Címer két oldalán babér- és cserko­szorú helyezkedik el. A hüvely egyébként is dúsan van díszítve cirádákkal, dombornyomással és bordázattal. Alul gombban végződik. Fönt: egymás alatt lévő két kerek fülével erősíthető a csatlékra, onnan pedig az övre. Ütközőlap : A hüvely szájnyílására van forrasztva és azt vé­di. T-alakú kivágásának hosszabbik részébe a pengét toljuk, az erre merőleges rövidebbikbe pedig a rögzítő ru­gó illik, mely a hüvelybe rejtett tőrt rögzíti. A dísztőr pengéje fényesre nikkelezett, a turulfej, a tőrkereszt, az ütközőlap és a hüvely aranyozott, a turuldíszítés és a rugós nyomógomb ezüstözött. (A valóságban a turuldíszítés is aranyo­zott. Gyűjtésem során ezüstözött turuldíszítéssel nem is talál­koztam.) II. Repülő tiszthelyettesi tőr leírása. Adatai, alakja, méretei teljesen azonosak a tiszti tőrrel. Eltérés : A tiszthelyettesi tőr pengéje síma, nem cizellált, díszítés nélküli. A turulfej, a tőrkereszt, az ütközőlap és a hüvely 259 Repülő tiszti tőrök a hüvelyekből kihúzott pengékkel.

Next

/
Thumbnails
Contents