Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Sommer Zoly: Hogyan lesz Amerikában valakiből Boeing 747-es repülő mérnök?

Ezen a kis repülőtéren tanyázom most (Willis gliderport, Boynton Beach, Florida). A hangárom nyíllal van megjelölve. (Szerző gyűjteményéből.) —, hát miért ne dolgozhatnék a saját repülőgépemen is ? Ehhez megint kellett egy engedély, egy "licence". Repülő motor- és sárkányszerelő esti iskolába kezdtem járni, csak úgy, "mükedve­­lésből". Amerikában szinte ingyen tanulhatsz különböző mester­ségeket — ha nem vagy lusta. így aztán 18 hónap múlva én is hivatalos repülőszerelő lettem. Még mielőtt befejeztem volna az iskolát, egyik oktatóm — aki 32 éve tanított ebben az iskolában — elnevezett a "legjobb ta­nulódnak és állást ajánlott az egyik légiforgalmi társaságnál. Gondoltam, megpróbálom — bár nem volt nagy kedvem hozzá, mivel saját üzletem jól ment. Aztán egy hétfő reggel, húszperces noszogatás után, elfogadtam az ajánlatot: repülő szerelő lettem egy légitársaságnál : World Airways, Oakland, California. El­kezdtem dolgozni két helyen is : délelőtt a sajátomban, délután pedig a légitársaságnál. Közben nem sok időm maradt pihenésre meg miegyebekre. Annyit tudtam pihenni, amíg egyik helyről a másikra az autómat vezettem. így aztán úgy döntöttünk a családdal, hogy az üzletet eladjuk. Ezután már csak kényelmesen él­tünk, hiszen már mindenünk megvolt : biztosítás, jó fizetés, a ház jó része kifizet­ve. Nincs már gond semmire. Közben dolgaim nagyon jól mentek a légitársaságnál. Sokat tanultam magánszor­galomból és vezető minőségellenőrző let­tem. Egy szép napon aztán munka közben összetalálkoztam a társaság vezető repülő mérnökével. Beszélgetésünkkor kiderült, hogy ha megvolna a repülő mérnöki enge­délyem (még egy másik igazolvány), akkor bizony repülhetnék, mint repülő mérnök — flight engineer. A társaság abban az időben vásárolt ki­lenc új Douglas DC-10-est a meglévő DC- 8-as, B-707-es és B-747-es gépparkjához és ismét a "kereslet-kínálat" jelensége ütötte fel fejét: akkor kereslet volt. Gyorsan — három hónap alatt — repülő mérnök lettem, ami 15,000 dolláromba ke­rült, de biztosítva volt a munka. Befejez­tem a DC-8-asra való kiképzést, majd a B- 707-est is repültem. DC-10-esre csak pilla­natnyilag léptem fel, mert közben a társa­ság Boeing 747-esre szerződést kötött Afri­kában egy légitársasággal, ahova egy-két évre el kellett menni. Senki sem akart az öregek közül Afrikába menni, így aztán én szerencsésen pályázva — több társammal együtt — megkaptam a kihelyezést. Ké­sőbb kiderült, hogy a legjobb fizetési- és munkakörülmények között töltöttünk ott két esztendőt. Azóta aztán a mai napig több mint 8500 órát töltöttem a B-747-esen mint repülő mérnök, s ez a mai beosztásom is. Még van hátra tíz évem a nyugdíjig és valószínű kirepülöm mindet. Nincs a világnak olyan része, ahol ne jártam volna. Nemcsak hogy jártam a repülőtereken, de időt is töltöttem a városokban. Sokszor kirándultunk az or­szágok belsejébe is, mivel volt bőven időnk a repülések között. Például Párizsban idáig több mint 500-szor jártam. Az Atlan­ti óceánt kb. 800-szor kereszteztem oda­­vissza. Ellátásunk pedig mindig, mindenütt legjobb szállodák­ban történt és történik. Kedvenc helyeim : a skandináv országok (mindenki beszél angolul), Caribi szigetek, Reunion (francia szi­get az Indiai óceánban) Ausztrália, Új Zéland. Nagyon szépen alakult életem sora, mióta elhagytam Magyar­­országot. De vigasztalóul, magyarok, tudjátok meg, hogy nincs a világon még egy olyan város, amely mind természeti fekvés, mind általános szépség szempontjából különb lenne, mint Buda­pest ! Legyetek büszkék rá ! Üdvözlettel Zoly Sommer valamikor Szappanos Zoli A ZLIN a hangárom előtt. (Szerző gyűjteményéből.) 219

Next

/
Thumbnails
Contents