Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Vasváry József: Magyar Veterán Repülők Egyesülete, Debrecen
A hallgatóság, első sorban a taszári "Boszorkány"pilóták, mögöttük a veteránok és a vendégek. (Szerző gyűjteményéből.) lottak le. Sokan gyönyörködtek a szép repülőgép makettekben, melyekből a két világháború közötti magyar gépek szép számban szerepeltek, sőt a legmodernebb, mostani típusok is, zömmel azonban második világháborús gépek modelljei. Az egybegyűlteket Nagy Imre ezredes, helyőrségparancsnok a Kossuth laktanyában ebéden látta vendégül. Pohárköszöntőt mondott Háry Kálmán bátyánk és Pinkóczi alezredes, aki egyben meghívott minket az idei taszári repülőnapra. Nagy Imre ezredes megígérte, hogy a jövőben is minden erővel támogatni fogja összejöveteleinket. Egy csoportkép elkészítése után — a búcsúztató veteránokkal együtt — a taszáriakat autóbusz vitte ki a repülőtérre, akik onnan hazarepültek, a szolnokiak pedig — meleg búcsú után — mikrobusszal indultak vissza. E cikk is álljon emlékezetül mindazok számára, akik tevékenyen résztvettek az előkészítő munkálatokban. Köszönjük a taszáriaknak és a szolnokiaknak a megjelenést. Kincstár és a Város Vezetősége minden tekintetben előmozdította az epreskerti repülőtér komoly mértékben való kiépítését. Előadásom központját a Boszorkány osztály képezte, s röviden ismertettem a szintén debreceni 3. bombázó osztály harctéri működését. Nagy taps kísérte mondókámat. Ezután Háry Kálmán emelkedett szólásra. Stentori hangon emlékezett meg testvérbátyjáról, vitéz Háry László tábornokról, volt Légierő parancsnokról. Meghatottan köszönte meg, hogy az új Légierő egyik repülő százada felvette a "vitéz Háry László" nevet és emlékművel örökítette meg emlékét. Néhány keresetlen szóval saját repülő életéből is mondott epizódokat. Valósággal extázisbán szólt a fiatal repülő nemzedék tiszti pilótáihoz, amikor azt mondta Külön meg kell említeni, hogy Debrecen Város önkormányzata külön bútorozott helyiséget bocsát szervezetünk rendelkezésére, amiben nagy segítségünkre volt Jenei Zoltán, a debreceni repülőtér kirendeltségének a vezetője. Elbúcsúztunk Háry Kálmán bátyánktól is, aki "jó leszállást" kívánt a fiatal tiszti pilótáknak, a Veteránoknak pedig jó egészséget és további eredményes hagyományápolást. Debrecen, 1992. április 15-én Vasváry József "Ti is szeretitek Hazátok függetlenségét és ugyanúgy látjátok el a magyar égbolt védelmét, mint mi egykoron !" Vastaps kísérte rövid beszédét. Utána a szolnoki Főiskoláról Felföldi Gáborné mérnök százados megköszönte a szolnokiak meghívását és megígérte, hogy a fiatal repülő nemzedékbe minden igyekezetükkel belenevelik azt a szellemet, ami láthatóan és érezhetően a közgyűlésen megnyilvánult. Emelkedett tónusban és szívből jövő szavakkal annak a reményét fejezte ki, hogy Szolnokon a debreceni veteránokat nagy örömmel fogják majd viszontlátni és viszonozni fogják az itteni meleg bajtársi fogadtatást. Pinkóczi alezredes ugyancsak megköszönte a taszáriak nevében a meghívást. Ezután, ebédig kötetlen beszélgetések zaj-Ebéd utáni csoportkép a taszáríakkal, szolnokiakkal és veteránokkal. (Szerző gyűjteményéből.) 181
