Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Sági László: Visszaemlékezés az éjjeli vadászszázadnál eltöltött időmre

gépkocsi "beszerzésére" is sor került. Egy magyar alakulattól 200 1 benzinért vettük meg. Ez nagy segítséget jelentett, mivel az in­gajáratok üres meneteméi két teherautónkat vontatta, így benzin­készletünk végig kitartott. Bajorországban a nyilasok által a közelben Őrzött sopronkőhi­dai rabokat egy tiszti járőrünk kiszabadította. Közöttük voltak Nagy Mihály, Timár Gyula és Buday Lajos őrnagyok, valamint Krúdy Ádám százados és Jávor Pál színművész. A három őrnagy nálunk maradt egészen hazatérésükig. Rajtuk kívül több más hozzánk csatlakozott személy és család is növelte létszámunkat, de ennek ellenére a nagy élelmiszerkészlet így is jó ellátást biz­tosított. A század zöme — a családnélküliek — három tanyában helyez­kedett el. Ezek között Hollós százados távbeszélő összeköttetést építtetett ki, állandó ügyelettel. Ez később hasznos volt, mivel egy közeli SS gépkocsijavító egység az egyik ilyen körletet megtámadta, a fegyvereket összeszedte, sőt sok magántulajdont is, elsősorban fényképezőgépeket, harácsolt. Telefonriasztásra a másik két tanyából beérkező fegyveres csoport az SS-eket körbe­vette, akik harc nélkül mindent visszaadtak, majd elhagyták a környéket. A nyugat felől közeledő front — a tüzérség már hallható volt — hatására Hollós százados egy közeli erdőben bunkert építtetett a hozzátartozók védelmére. Végülis erre nem lett szükség, az első vonal csak átvonult rajtunk május 1-én. Még előző nap a Botond gépkocsin vezetésemmel egy négytagú különítményt küldött ki Hollós százados Passau-ba, élelmiszert vételezni. Az amerikai tü­zérség lőtte a város környékét és a kikötőt. A német nyomtatvá­nyok most is segítettek, a városparancsnokság ezek alapján je­lentős mennyiségű élelmiszert utalt ki, melyet tüzérségi tűzben vettünk át a kikötőben. Az átvonuló amerikai első vonal egységei nem foglalkoztak velünk, csupán tudomásul vették a fehér zászlókat. Két-három nap múlva érkezett be a megszálló erő, hozzánk egy magyarul tökéletesen beszélő fiatal őrmester személyében. Tájékozódott, majd Hollós századost elvitte a község polgármesteréhez. Ott rendelkezett, hogy bennünket élelmiszerjegyekkel lássanak el és a rendfokozataink alapján járó illetményeinket a jövőben fizes­sék. Intézkedett a fegyverek begyűjtésére. Ezek elszállítására azonban — többszöri sürgetésünk ellenére — csak nyolc nap múlva került sor. Pár nap múlva ujjlenyomatos igazolványokkal láttak el bennünket. Ennek birtokában a járás területén szabadon mozoghattunk. Távoli utazásokhoz módunkban volt külön iga­zolványokat kérni. Életünk a reggeli eligazításhoz és a napi há­romszori étkezés kiosztásához igazodott. A konyha működött, a jegyre kapott kenyér és élelmiszer — pótolva a meglévő kész­letünkből — jó élelmezést biztosított. Kis mértékben megkezdődött a hazafelé szállingózás. Hollós százados senkit nem tartóztatott, de arra mindenkinek a figyel­mét felhívta, hogy még veszélyes hazamenni, fennáll az esélye egy Szovjetunióban végződő hadifogságnak. Míg ott voltam, a fegyelem változatlanul fennállt. Augusztus 20-án, Szent István napján a század ünnepelt, még díszmenet is volt. A század tag­jaiból már korábban alakult egy jazz-zenekar, ez olyan nívós volt, hogy később egy amerikai alakulat elvitte magával. A ze­nekar előadásain kívül műkedvelő előadások is voltak, melyek változatossá, hangulatossá tették életünket. Látva Magyarország helyzetét, jól ismerve a megszállókat, a nyugat felé való kivándorlás lehetősége érdekelt mindenkit, aki nem akart mindenáron hazatérni. Ezek a lehetőségek akkor még nem léteztek. Egyedül Hennyey Imre százados tudott sportokta­tói állást kapni egy francia alakulatnál, mivel nemzetközileg is­mert párbajtőrvívó volt. Hazatelepítő vonattal, a Pocking-i táborból indultam el a század állományába tartozó dr. Návori Koméi orvos zászlóssal, Borka Pál zászlóssal és a sebesültként a századhoz csatlakozott Martsa Sándor rohamtüzér hadnaggyal. November 16-án érkez­tünk a komáromi szűrőtáboron keresztül Budapestre. Első Ízelítő a szovjet-megszállta területen az volt, hogy éjjel a kísérő ameri­kai őrség géppisztolysorozatokkal űzte el a "zabrálni" akaró szov­jet katonákat. (*) Az 1942 szeptember elején szovjet gépek által Budapest el­len végrehajtott bombázások után a mátyásföldi 5/1 honi légvé­delmi vadászszázad Krúdy Ádám százados parancsnoksága alatt alakult át éjjeli vadászszázaddá és a korabeli vadász- és gyakor­lógépeken kapott műszerrepülő- és harckiképzést. (FW.58, Ro. 41B, Ar.96, Héja, Me.210). 1944. március 19-e után az erősen németellenes Krúdy Ádámot leváltották és utódja Hollós János százados lett. M. kir. 1. honvéd éjjeli vadász repülő század. Névjegyzék az éjjelivadász repülő század állományába tartozókról. Század törzs: Századparam Segédtiszt: Szolgálatvez« Anyagkezelő : Számvivő : Felvételező: Állományvez írnokok : KUldöncöl Egészségi] részleg: Szabók: Cipészek: Szakácsok Kocsisok: Légi rész: Repiilőgéj 90 Létszám felett: Híradó tiszt: snok : v. Hollós János százados Bottka Gy. Árpád hadnagy tő : Sántha László őrmester Budavári József őrmester Rácz Móric tsz. szakaszvezető Juhász János tsz. szakaszvezető ető : Horváth László tsz. szakaszvezető Jagrik Barnabás szakaszvezető, Ötvös István és Fonod István tizedesek. Bállá Árpád és I.rtl/i Л nini h/xmiX/lnb-Zsiska János, Kovács Dezső, Persch Mihály, Tóth János, Weinhardt János, Orovicza Mi­hály, Szálasi Gyula, Sólyom Imre, Bense Ist­ván, Pécsi István, Király József, Nagy Lajos és Nyírfalvi Béla honvédek ti dr. Návori Kornél orvos zászlós, Máté Károly őrmester, Papp Károly tizedes, Pelle Mihály honvéd. Kantás László és Kövesdi István honvédek Fehér János tizedes, Nagy László honvéd Csernyi Aladár őrvezető, Grózner Károly és Szalai József honvédek Jelenik Pál és Piroth Lajos honvédek. :zetők : Hennyey Imre és Csura László századosok. Sági László, Seres Albert, Parcsami József, Bi­­sits József, Csortán József és Szödényi Ferenc főhadnagyok, Papp Árpád, Szelényi Béla, Béres Antal, Petrikovits József, Nagy Gyula, Baán László és Rózsa István hadnagyok v. Cseh Lajos, Dörflinger János és Székely Sándor zászlósok, v. Szobránczi Sándor fő­törzsőrmester, Hellebrant László és Garai Kál-Hajózó távirászok: mán tsz. szakaszvezetők Bene István m&szaki segédtisztviselő Borka Pál zászlós, Sásdi Flilöp, Mácsik Gyu­la, Döbrössi Ernő és Koczka Géza törzsőrmes­terek, Tóth Ferenc és Török Sándor őrmes­terek, Cseraljai József és Lázár János szakasz­vezetők, Hancsics László, Koczka Gyula, Muzslai Ferenc, Újhelyi István és Kalmár kí­ván tsz. szakaszvezetők

Next

/
Thumbnails
Contents