Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Csapó Béla - Kovács József - Fontos Sándor - Csorba Ferenc: A m. kir. 102/2 honvéd gyorsbombázó század megalakulása és működése
Hajdúböszörmény, 1944. július 15. Budinszky Sándor rádióriporter a századnál. Balról: Szabó Márton főhadnagy, Nagy Dezső főhadnagy, Zuna Edgár hadnagy (arca eltakarva), Bodó Pál százados, Csapó Béla zászlóshelyetles, Budinszky, Miskolczy Rudolf zászlós, Csurga orvos zászlós (polgári ruhában). (Csapó Béla gyűjteményéből.) zelfelderítőkre vonatkozó szabályzatot. Lényeg egy olyan géptípus kiválasztása, amely a közelfelderítő feladatok megoldására alkalmas. Lehet egy- vagy többmotoros repülőgép, két-háromfős kiszolgáló személyzettel és a felszerelés (rádió, fegyverzet, fényképezőgép, stb.) pontos meghatározásával. Bodó százados hozzáfűzte : 'Ti úgyis közelfelderítők voltatok a fronton WM.21 Sólyommal, Heinkel He.46-ossal, Focke Wulf FW.189-essel, nem lesz ez nehéz feladat." Edgárral egy FW.189-eshez hasonló gépet javasoltunk erősebb, kevésbé sebezhető csillag motorokkal. Mivel a légiharcot kerülnie kell, képes legyen az elől kitérni. Fontos, hogy működési ideje minél hosszabb legyen. Már megírtuk a hatoldalas javaslatot, amikor parancsot kaptunk, hogy fejezzük be munkánkat. Megérkezett a német összekötőtiszt — Hallerbach főhadnagy — és megkezdődött a munka. Szabályzat-javaslatunk érdemben már nem került elbírálásra. Amint a Me.210-es gépek megérkeztek — kb. július közepén — Hallerbach főhadnagy azokkal hadrafoghatósági szintig gyakorlatokat vezetett, melyek alacsony célmegközelítést, mozdonyvadászatot és kötelékrepülést foglaltak magukba. Kijelölték a kitérő-, illetve szükségleszál-lóhelyeket: Debrecen, Nyíregyháza és Hortobágy puszta. Bevetésből való hazaté-Messerschmitt Me.210 C-l típusú gyorsbombázógép. (Gaál Gyula gyűjteményéből.) 35 rés-kor tilos volt bombával leszállni, ezért hortobágyi területen élesítetlenül kellett a bombákat ledobni. Felderítőrepülés közben szükségleszállóhelynek Huszt repülőtere volt kijelölve, ahol akkor a magyar hadseregparancsnokság is települt. A 102/2 gyorsbombázó század feladatának megfelelően a Me.210-es repülőgépekkel folytatta harci tevékenységét. Bevetéseink célja zömmel a Kárpátok, Kolomea, Stryj, Dolina, Stanislau, Delatyn térségében az út- és vasútforgalom felderítése, valamint ellenőrzése volt. Egyik, 1944. augusztus 7-én vagy 8-án történt felderítésem alkalmával Kolomea déli részén 50-60 db. repülőgépet fedeztem fel. Jelentésemben kiemeltem ezt a megfigyelésemet, kihangsúlyozva, hogy minden valószínűség szerint Magyarország területét bombázó kötelékeket derítettem fel. Újra töl-tenek üzemanyagot, bombát és visszafelé ismételten támadják a magyar városokat. A német összekötőtiszt javasolta Bodó Pál századosnak, hogy bombázzuk a Kolomea repülőterén lévő repülőgépeket. Bodó százados elrendelte, hogy egy hatgépes kötelék hajtsa végre a bombázást. Tekintettel arra, hogy Csapó Béla zászlóshelyettes derítette fel a Kolomea repterén állomásozó szovjet gépeket, s ennél fogva ismerős a helyzettel, a köteléket ő vezeti. A köte-léket két háromgépes raj képezte a következő felállításban г KOt.éi l.rajpk. Csapó B. zlsh. LOvéiz: Szente Gy. őrm. Kísérők : Wagner K. hdgy. Poós L. őrm. Orbán J. őrm. Vörös T. tíz. 2. raipk.: Nagy D. fhdgy. Csorba F.szkv. Kísérők : Zuna E. hdgy. Pólyák A. tíz. Székely S. őrm. Kiss L. tíz. Indulás után kötelékben 5000 m-ig emelkedtünk, s ebben a magasságban közelítettük meg a célt, amit egyébként már a megközelítés alatt minden gépszemélyzet azonosított és jelentett. Délkeleti irányból — a Nap felől — kezdtem meg a zuhanórepülést. A zuhanófék kiengedése ellenére a sebesség igen megnőtt. 1000 m-en oldottunk, s egy enyhe bal fordulóval emelkedtem 1500 m-ig. Ek-kor hallottam, hogy Nagy Dezső főhad-nagy jelenti: bal motorjának teljesítménye csökkent. Utasítást adtam két kísérőjének, hogy biztosítsák rajparancsnokukat esetle-ges támadás ellen. A rádiótávirászok az összeköttetés fenntartása mellett természe-tesen a légteret is figyelték. A Kárpátok át-repülési magasságát elérve a 2. raj felzár-kózott. A bombázás a német felderítők értékelése szerint igen eredményes volt. Kiss Lajos tizedes rádiótávirász megfigyelte, hogy a támadás után keletkezett füstöt be-vetésről való visszatéréskor még nagyon sokáig lehetett látni. A szovjet rádióban magyar kutyáknak neveztek bennünket. (Csorba : Nagyon fájhatott az oroszoknak eredményes működésünk, mert több ízben megpróbálták éjszaka lebombázni repülőterünket. Azonban csak annyit értek el, hogy egy alkalommal felgyújtottak egy benzin-