Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Helyesbítések

HELYESBÍTÉSEK Mindennemű helyesbítést hálásan veszünk. Szerkesztő Az 1982-es MSZ 74-ik oldalának bal alsó sarkában leközölt fényképen a szállító repülő század tiszti pilótáinak nevei helyte­lenül vannak feltüntetve. Helyesen, balról : Felföldi Béla zászlót, Sági László főhadnagy elsőtiszt, Marosszé­­ky Jenő százados századparancsnok, Oörgényi Kál­mán hadnagy, Végvári László hadnagy. Csere Lajos nevű hadnagy sohasem volt ennél az alakulatnál, Kelemen Károly százados pedig haláláig az alakulat korábbi pa­rancsnoka volt. Az 1988-as MSZ 111-ik oldalán leközölt felső fényképen a két, eddig nem azonosított személy : balszélen Végvári László zászlós, jobbszélen Szíjártó Ferenc főhadnagy, a "Negyediziglen" című magyar film­ben résztvett Caproni Ca.l01-es gép mellett, 1941-ben. Sági László Az 1988-as MSZ 116-ik oldalán Kun Emil : "Hogyan lettem éjjeli csatarepülő" c. történetével kapcsolatban a következők he­lyesbítendők : (1) A század helyes elnevezése ”102. önálló éjjeli csatarepülő század" — és nem 101. éjjeli csatarepülő század. (2) A cikkben felsorolt pilóták névsora hiányos és a követ­kezőkkel egészítendő ki: Szűcs Zsigmond főhadnagy, Lakos Imre hadnagy, Teleki Gyu­la zászlós és Imre István törzsőrmester. (3) A század orvosa dr. Szalay Ernő tartalékos orvos zászlós volt. (4) Hibás nevek helyesbítése : Garamy Nándor helyesen : Garán Nándor Kovács György helyesen : Kovács Sándor Fiedler "Bursi" "becézetten" neve : Pál. Ugyancsak a fenti MSZ 119-ik oldalán kezdődő cikk : Vajda Ferenc-Antal "Miért nem tudott Magyarország megteremteni egy korszerű, ütőképes légierőt ?" 122-ik oldal, bal hasáb utolsó­­előtti bekezdésének végén ez olvasható : "... 1945 januárjában pedig az éjjeli csatarepülők 20 db. áta­lakított FW.58B gépet kaptak" Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a mi századunk — a 102. önálló éjjeli csatarepülő század — a háború végéig csak Bücker Bü.l31-es iskolagépekkel és Focke Wulf FW.58-as "Weihe" gvakorlógépekkcl volt felszerelve, azok száma is messze alatta maradt a húsznak. Lakos Imre Az 1989-es MSZ 77-ik oldalán megjelent "Magyar bombázók bevetése a szovjet fronton" c. cikkel, valamint előzőleg közölt, hasonló tárgyú cikkekkel kapcsolatban : A MSZ-ban többször írtak az 1941. június 27-én végrehajtott bombatámadásokról, sajnos kihagyással és nem egészen ponto­san. A 3. bombázó ezred parancsnoka Kálmán László alezredes volt, annak Ш. osztályát Gersy János őrnagy vezette, akit közben áthelyeztek Ehhez az osztályhoz tartozott az 5. század — mely­nek parancsnoka Sándor Béla százados volt, elsőtisztje pedig én voltam — és a 6. század, parancsnoka Korosy Béla százados, aki Gersy János áthelyezésével ideiglenesen átvette az osztálypa­rancsnokságot. Az osztályt a június 26-i kassai bombázás után riasztották és mivel a Caproni Ca. 135-ösök nagy része üzemképtelen volt, a két századból a Légierők parancsnoksága — még 26-án délután Hughes távirat útján — egy önálló századot (5. önálló század) lé­tesített, melynek parancsnokává engem neveztek ki. 26-án délután nagy sürgés-forgás a repülőtéren : bomba- és lő­szerszállítás, gépek előkészítése, stb. A kb. 30 Ca.l35-ösböl mindössze nyolc volt üzemképes. Másnap hajnalban jött meg a bevetési parancs, két vezérkari tiszt (úgy tudom Németh Pál és Balássy Miklós) hozta te egy Messerschmitt Bf. 108-as "Taifun"-on. Kb. reggel hat órakor indultunk. Ekkor voltak leszállásban a veszprémi, pápai és tapolcai Ju.86-osok — Podhradszky és Vi­tán osztályok, a 4. bombázó ezred.— feltöltésre. Cél : Kolomea vasútállomás és laktanyák. Visszaérkezés után értesültem, hogy a Ju.86-osok kb. két órával utánunk indultak. Nem emlékszem, hogy ez az eddigi leírásokban így szerepelt volna. Ez az egész most már igazán lényegtelen, csak azt akarom kidomborítani, hogy június 27-én kb. 07:00 órakor az én századom lépte át a ha­tárt elsőnek. Visszarepüléskor a Kárpátok már teljesen befelhő­­södtek, a CR-32-es vadászok egy részét kötelékben hoztuk vissza — vakrepüléssel. Következő bevetésünk Stryj elten volt, egy-két nap múlva. Eb­ben — Podhradszky Andor gépén — Orosz Béla is részt vett, mint a 4. bombázó ezred parancsnoka. Úgy intézkedett, hogy a három osztály oszlopban közelítse meg Stryjt — a Capronikat a végére sorolta. Mi csak lötyögtünk hátul, mivel jóval nagyobb sebességünk volt. Szerencse, hogy nem volt erős légvédelem. Mi, Capronik, kaphattunk volna másik célt. Somorjay József Az 1989-es MSZ 82-ik oldalán közölt Ju.86-os és Ca.l35-ös bombázó gépek műszaki adataihoz : A Junkers Ju.86/K-2 gépnek három db. 34/37 mintájú Gebauer megfigyelő (GÉM) géppuskája volt. A gép hajtóművei WM K- 14 KIRS motorok voltak, névleges teljesítményük 3200 m-en 870 LE, maximális teljesítményük 900-950 LE volt. Orosz Béla alezredes, a volt 4. bombázó ezred parancsnoka szerint a Ju.86-os hatótáva 880 km volt. (Hatótáv és hatósugár között — mint ami a MSZ idézett oldalán szerepel — nagy különbség van. Az első adat azt a távolságot mutatja, amelyre a repülőgép teljes üzemanyagtöltéssel el tud repülni, úgy hogy leszálláskor még elegendő üzemanyaga marad egy kitérő reptér elérésére. Hatósu­gár (akciórádiusz) azt a távolságot mutatja, amelyre a gép el tud repülni (bombázó) feladata végrehajtására, majd annak befejezte után kiindulási repterére vissza tud térni úgy, hogy szükség (pl. rossz időjárás) esetén a tervezett kitérő repteret elérje. A Ju. 86- osnak kb. 3 óra 30 percre volt elegendő üzemanyaga. 300 km/óra utazósebesség mellett mintegy 3000 m magasságban. Természe­tesen a hatótávolság illetve a hatósugár erősen függött a repülési magasságtól, a gép terhelésétől, valamint a motorok szívótér- és fordulatszám beállításától, vagyis a sebességtől. Szerkesztő.) A Rómában 1940. január 15-én a repülőgép vizsgáló és vásárló bizottság jegyzőkönyve szerint — amit elsőnek Szirmay Aladár 237

Next

/
Thumbnails
Contents