Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Vitafórum

jelenthetett a Légierők Parancsnokságának, hogy egy gépe nem tért vissza gyakorlórepülésről.

Az 1944. június 2-i bombázás áldozatairól való adat csak részeredmény, amely valószínűleg az első nap eredményeit adja meg. A veszteség sajnos több volt. A 25-030/1961 OLP/BM anyag, amely összegzi a Debrecent ért összes károkat, az alábbiakat írja:

Halott 1867 fő, 1.5 %-a a 124,000 fős lakosságnak. Elpusztult négy négyzetkilométer, megrongálódott hét négyzetkilométer. 1450 db. bomba ledobva, ebből két db. 1000 kg-os, 15 db. 453 kg-os (1000 pound-os), a többi 227 kg-os (500 pound-os).

Még ha azt venném is, hogy a halottak és sebesültek egybe lettek vonva, a fenti adatok akkor is jóval többet mutatnak, mint a Vasváry úr által közölt veszteség. Ha a sebesültek száma egyezik, ez 787 fő és 1286 a hiány. Eddigi saját adataim szerint két nagy tömegtemetés volt, több nap eltéréssel, a halottak száma legalább 1009 fő, de tudni kell, hogy a sebesülteknek átlag 20 %-a a kórházakban, vagy azokon kívül később meghalt. Az egyik eredeti jelentésre kézzel rá van írva, hogy mintegy 600 fő utazó és német katona is meghalt a pályaudvar körül lévő óvóhelyeken, amelyeket a bombaszőnyeg telibe kapott. A nem debreceni lakosok egy részét nem a városban temették el.

Például az 1944. szeptember 1-i légitámadással kapcsolatban a rendelkezésre álló anyag 722 fő veszteséget jelez, 250 db. bomba ledobása mellett, melyeknek legnagyobb része 227 kg-os volt. Tulajdonképpen a teljes kárhoz összegezni kellene a légoltalmi parancsnok összes napi jelentését és a német összekötő törzs anyagait, amelyről alig tudunk valamit.

Sárhidai Gyula

Fekete Ottó : 1945. március 15-e a Kenyéri hadirepülőtéren (1990-es MSZ 90-ik oldal.)

Endrői György repülő hadnagy évfolyamtársam volt. Az átlagosnál szerényebb, tisztalelkű, a repülésért élő embernek ismertem. Fekete Ottó tartalékos zászlóst nem ismertem, de azt tudom, hogy Gyurka semmi esetre sem lehetett 1941/42-ben növendéke a REGVI-nél, mert Gyurka akkor a győri Bencés gimnázium VIII. osztályos tanulója volt. Igaz, hogy ekkor már nemzetközi virtorlázó repülő pilóta igazolvánnyal rendelkezett, a hősi halált halt Báti Jancsival együtt, akivel a Győri Aero Club-nál repültek. Remélem, hogy 6 is reflektálni fog a megjelent írásra.

Még egyet: Nyári Gyurka vulgója "Nyakusz" volt — emlékezetem szerint —, és nem Nyaki.

Még annyit: Endrői Gyurka évfolyamunkból az első hat személy közt volt, akik Szegedről, a Műszerrepülő Kiképző rep. századtól Székesfehérvárra, vadász-átképzésre, majd onnan 1944. október 27-én Kenyéribe kerültek. Első gépe a W-110-es jelű Bf.l09-es volt. Először december 10-én vetették be.

Dr. Farkas Jenő

Kommentár Endrői György részéről

Évtizedekkel azután, hogy a második világháború befejeződött, nem tudtam, hogy mi volt a végleges döntés, vagyis kinek igazolták a légi győzelmet.

1945. március 15-étöl mindmáig az igazságérzetem azt diktálta nekem,hogy közös légigyőzelemről volt szó.

Ha valóban volt egy szabályzat, hogy csak egy embernek lehet odaítélni légigyőzelmet, akkor úgy vélem hogy ez esetben a raj parancsnokát illette volna meg, aki vállalta az esetleges hadbí-róságot, aki vezette az első rácsapást, és aki megakadályozta az ellenséges gép hazatérését az utolsó két rácsapással, amit sem Fekete Ottó, sem Nyári Gyurka bajtársaim már nem láthattak, de a jelentésemben szerepelt.

Fekete Ottó cikke elején azt írta, hogy növendéke voltam. Ez nem felel meg a valóságnak, rosszul emlékezik. Nem voltam növendéke és másoktól tanultam, amit tudtam.

Endrői György

Asbóth Oszkárról

A dolog így indult el:

Az él a (magyar) közhitben, hogy Asbóth Oszkár találta fel a helikoptert. Tudni akartam, hogy mit hallott erről a külföld ? Kapóra jött az egyik könyvesbolt kirakatában kitett "Pumnell's Encyclopaedia of Inventions" — Találmányok lexikonja. Megvettem.

Nem kis bosszúságomra egy szó említés sem esik benne Asbóth Oszkárról..

— Ebből megint kihagyták ! — gondoltam.

A lexikon szerint : "A german engineer, Focke Achgelis invented the first practical helicopter in 1936. It had twin rotors and could rise and land vertically. It could also hover and tilt from side to side." (Egy német mérnök, Focke Achgelis találta fel az első gyakorlati helikoptert 1936-ban. Két rotorja volt vertikálisan tudott fel- és leszállni. A levegőben egyhelyben is tudott lebegni és oldalirányban is mozogni.)

Inkább a kíváncsiság nem hagyott nyugton, mint a méreg a "méltatlanság" fölött. Mit tudnak erről otthon ? Magyarországi rokonaimtól kértem információt. Ez azonban nagyon vontatottan jött. Ezért írtam a Műegyetemnek is.. Érdeklődésemre a Műszaki Egyetem Aero- és Termotechnika Tanszékéről dr. Gausz Tamás úrtól jött válasz, igen kimerítő formában és illusztrációkkal ellátva. (Ez a tanszék a Repülőgépek Tanszéke-nek az utóda.)

A válasz lényege az, hogy Asbóth ugyan kísérletezett a helikopterrel, de csak addig jutott el, hogy megfelelő légcsavart volt képes gyártani és helikoptere helyből volt képes felszállni, azonban — kormányozhatatlansága miatt — a földről kötelekkel kellett "megtartani", vagy követni. (Nyílván ez a teljesítmény nem elégítette ki a helikopter definíció követelményeit, ezért Asbóth nevét nem is említi a Purnell's lexikon.)

Körülbelül dr. Gausz Tamás úr válaszával egyidőben érkezett meg rokonaimtól egy népszerű kétnyelvű — magyar-angol —kiadvány, amelyhez az előszót Szabadváry Ferenc úr, a kémiai tudományok doktora, műegyetemi tanár, az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója írta. 57 neves magyar alkotásról számol be és Asbóth Oszkárról az 54-ik oldalon rövid életleírást ad. így kezdi ■

"Az első valódi, minden kritériumnak megfelelő helikopter feltalálója."

Hogy ezt honnan vette, csak sejthetem, de valószínűleg valami hasonló népszerű kiadványból másolta ki és annyi fáradságot sem vett magának, hogy átsétáljon ugyanannak az egyetemnek az Aero- és Termotechnikai tanszékére, ahol szakszerűen tájékoztatták volna

Amennyire elszomorít az a tény, hogy Asbóth Oszkár nem jöhet számításba mint a helikopter feltalálója, kijózanít az a megállapítás, hogy a nemzetközi tudományos világban hitelre csak megtámadhatatlanul az igazságot tükröző cikkek közlése révén számíthatunk.

A dolog közérdekű természete további hozzászólásokat kívánna.

222

North Rocks, Ausztrália, 1991. május 22-én.

vitéz Hunfalvay Elemér