Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Plakolm Frigyes: A Messerschmitt Bf.l09-es vadászgép története
A m. kir. honvéd Légierőknél használt Messerschmitt 109-es vadászgépek különböző típusai és jelzésük (22, 23, 24) Darabszám Altípus Rendszeresítve Laistromiel Megjegyzés 3 C-2 1940-ben V-601—V-603 Kipróbálásra 26 F-4/B 1942-1943-ban V-001— V-026 Vadászbombázó a fronton 40 G-2 1943-ban V-027-től és V-311-től 14 G-6 1944-ben V-361—V374 5 G-2 1943-ban V-701—V-705 А П ClxtfWk О 10^1 Knn \T \T ПГ\Г\ -T\J VJ j VJÍ i ▼ T-/J1-------T - / 7U VJJTUil ^й1Ш 14 Győri Vagongyát/G-4 1944-ben V-791—V-804 Győri gyártás 71 Győri Vagongyár/G-6 1944-ben V-805—V875 Győri gyártás kb. 30 E-4 1944-ben V-901—V-930 Vadászkiképző 60 G-14 1944-ben W-001—W-060 71 Kőbányai/G-10 (G-14) 1944-ben W-061-W131 Kőbányai pincékben (?) kb. 97 G-10 (G-14) 1944-1945-ben W-131—W-227 Wienemeustadtból tűnő, géppuskákat takaró "daganatok" a borításon ezen a típuson ismét csak szembeötlöttek, akárcsak a G-6-oson. (18) A H-széria gépei voltak a "Höhenjägerek" — magassági vadászok, aránylag keveset gyártottak belőlük. Fesztávolságát lényegesen — 13.2 m-re — megnövelték. Fegyverzete egy 30 mm-es gépágyú és két 7.9 mm-es géppuska volt. A DB-605/AS típusú motort építették bele. Csúcsmagassága 14,000 m (!) volt s maximális sebessége 7000 m-en meghaladta a 700 km/óra-t. Jórészt csak mint magassági távolfelderítőt vetették be Anglia fölött. (2) Az "I" jelzést kihagyva, a következő — egyben utolsó — típus а К széria volt. A DB-605/DCM motoros K-4 volt a leggyorsabb, sorozaban legyártott Messerschmitt 109-es : 725 km/óra maximális sebességet ért el 7500 m-en. A motoron kívül fegyverzetében is különbözött elődeitől: Az MK-108 típusú 30 mmes gépágyú mellett két db. MG-151-es 15 mm-es géppuskája volt robbanó lövedékekkel. А К típusból is kapott a honvéd Légierő a háború végén jónéhány darabot. (1,7) A К-6-os fegyverzetét megnövelték : két MK-103-ast építettek, a szárnyakba s a törzsbe két db. MG-131-est szereltek be. Természetesen a gép ennek folytán mintegy 25 km/óra-t vesztett sebességéből. A K-14-esből már csak igen kevés példány készült el, a J. G. 52 második osztálya az egyedüli, amely ezzel a típussal rendelkezett a háború utolsó két hetében. Fő jellemzője a DB-605/L kétfokozatos kompresszoros motor, mellyel a gép 11,500 m-en 728 km/óra sebességet ért el! (1) A G sorozat képviselte a Bf 109-es típus mintegy 70 %-át. 1943-ban 6154 Bf 109-est gyártottak, míg 1944-ben — az angolszász bombatámadások hatalmas pusztítása ellenére — 13,786 darabot építettek. A második világháború alatt összesen 30,573 Bf 109-est gyártottak, ehhez a számhoz hozzáadandó a háború előtt legyártott В, C, D és E típusok száma, valamint a Magyarországon legyártott 516 db. és a Romániában (Brassóban) legyártott 16 db. is. Ezzel még nem halt ki a Bf 109-es, mert a háború után is gyártoták még Csehszlovákiában, a prágai Avia gyárban, ahol már a háború alatt is készült. Mivel azonban a DB-605-ös motorhoz a csehek nem jutottak hozzá, a Jumo 211/J típusú 1400 LE-s motort építették be a G-14-es sárkányba, s a típust elkeresztelték S- 199-esnek. Természetesen a gép alatta maradt az eredeti G-14-esnek minden szempontból és egy "lahme Ente" — béna kacsa, ahogy a németek mondani szokták — lett belőle. Spanyolország már a háború alatt megvette a Bf 109-es gyártási jogát. A háború után eleinte a francia Hispano motorral gyártották Ha-1109 típusnéven, majd később az 1600 LE-s Rolls Royce Merlin motort építették bele, egészen 1956-ig, mikor a gyártást beszüntették. A spanyol légierő még sokáig használta ezt a típust. (5) A fentieket összegezve, a híres Messerscmitt 109-es vadászgépből mintegy 33,000 példány látott napvilágot! Források (1) W. Green : Warplanes of the Third Reich — London, 1972. (2) W. Green : Fighters, Warplanes of the WW. П. Vol. I. — London, 1960. (3) D. Monday : Axis Aircraft of WW. П. — England, 1985. (4) A. Price : Fighter Conflict WW. П. — London, 1975. (5) B. Gunsten : Combat Aircraft— England, 1976. (6) RAF Museum : Combat Aircraft of WW. П. — London, 1977. (7) Jane's Fighting Aircraft of WW. П., Nachdruck — New York, 1986. (8) K. Munson : Weltkrieg П. Flugzeuge — Stuttgart, 1979. (9) В. Gunston & Т. Wood : Die Luftwaffe — Lizenz kiadás, 1977. (10) H. Schneider : Flugzeug Typenbuch 1944 — Nachdruck, Leipzig, 1986. (11) G. Feuchter : Geschichte des Luftkrieges — Bonn, 1954. (12) C. Bekker : Angriffshöhe 4000 ! — Hamburg, 1964. (13) W. Baumbach : "Zu Spät" — München, 1949. (14) H. J. Nowarra : Deutsche Jagdflugzeuge 1941-45 — Pallas Verlag, 1983. (15) J. Priller : Geschichte der Jagdgeschwader J. G. 26 —Heidelberg, 1954. (16) H. J. Nowarra : Luftwaffen Einsatz Barbarossa — Pallas Verlag, 1983. (17) H. J. Nowarra : Die Luftschlacht um England —Pallas Verl.ag, 1978. (18) H. J. Nowarra : Vom Fokker bis zum Messerschmitt 262 -München (19) F. K. Mason : Messerschmitt Bf 109/B, C, D, E (Volume 1.) (20) F. K. Mason : Messerschmitt Bf 109/F, G (Volume 2.) (21) Windrow : Me 109/E & Me 109/F, R. Smith : Me 109/G - Profile Publications. (22) Bf 109 licencegyártás Magyarországon — Haditechnika 1988/ 4. sz, Budapest (23) Veress Csaba : Légi harctevékenység a Balaton térségében — Veszprém, 1983. (24) Nagyváradi-Szabó-Winkler : Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből — Budapest, 1986. Szerkesztő megjegyzése A túloldali táblázat — több forrásmunkából összeállítva — azok sok esetben eltérő adatait igyekszik konszolidálni. 202
