Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Plakolm Frigyes: A Messerschmitt Bf.l09-es vadászgép története

A Messerschmitt Bf.l09-es vadászgép története

írta : Plakolm Frigyes

A német légierő — a Luftwaffe — felépítésekor 1933-ban az első világháborús pilóták tapasztalatai alapján fordulóharcra alkalmas kétfedelű vadászgépeket terveztek és építettek, mint pl. az Áradó Ar-65, Ar-68 és a He-51 típusokat. Ezekből 1935-ben a Luftwaffe mintegy 250 darabbal rendelkezett. (14)

Időközben Dr. Willy Messerschmitt professzor átvette a Bayerische Flugzeugwerke (BFW) vezetését, mely ebben az időben jórészt más típusok licencben való gyártásával foglalkozott, mint pl. Ar-66, Gotha Go-145 iskola- és Heinkel He-45, He-50 gyakorló gépek.

Messerschmitt professzor első nagy sikere a Bf.108 "Taifun" négyüléses túragép volt. Alsószámyú teljes fémépítésű gép, 240 LE-s léghűtéses Árgus motorral, fékszárnnyal és behúzható futóművel ellátva. Maximális sebessége közel járt 300 km/óra-hoz. Ha meggondoljuk, hogy az akkori Áradó és Heinkel kétfedelű vadászgépek 680, illetve 750 LE-s motoraikkal csak 330 km/óra sebességet értek el, akkor a Taifun teljesítményét egyharmad lóerejű motorral — még ha nem is volt lőfegyverrel felszerelve - egyedülállónak kell minősítenünk.

A Luftwaffe akkori kiirására egy korszerű vadászgép megtervezésére és építésére négy gyár vállalkozott, a végén azonban csak Messerschmitt Bf.l09-ese és Heinkel He.ll2-ese jött számításba. Az első Bf 109/V-l (V=Versuch = kísérleti) típus még egy angol Rolls Royce "Kestrel-V" 695 LE-s motorral volt felszerelve, s ezzel 467 km/óra sebességet ért el. A következő két V-altípus már a német Junkers Jumo 210/A 610 LE-s soros motort használta és két géppuskával is fel volt szerelve, maximális sebessége viszont 450 km/óra-ra csökkent. (1)

Az úgynevezett Bf 109a típusból csak három kísérleti gép készült el, ezeket a Luftwaffe Versuchs Anstalt-nál (Kísérleti Intézet) próbálták ki Rechlinben, s összehasonlították a He 112/V- vel. A megrendelt tizes széria többi gépeit különböző fegyeverekkel és motorokkal szerelték fel.

A Luftwaffe-nek 1937 elején leszállított első Messerschmitt vadászgép a Bf 109/B-l típus volt. Mivel a Luftwaffe vezetősége erősebb fegyverzetet kért, a B-0 szériába a két addigi, légcsavarkörön keresztül tüzelő MG 17 típusú 7.9 mm-es géppuska mellé egy harmadikat építettek be, mely a légcsavartengelyen keresztül tüzelt. Mindhárom géppuskának 500 töltényes hevedere volt. Azonban ezzel a légcsavartengelyen keresztül tüzelő harmadik géppuskával megoldhatatlan túlmelegedési problémák merültek fel, így a В-l sorozat csak két géppuskával volt ellátva. A beépített Jumo 210 Da motor startteljesítménye 680 LE volt, 3500 m-en 640 LE; ezzel az új vadászgép 460 km/óra sebességet ért el 4000 m magasságban. A Bf 109 B-2 sorozat már három géppuskával volt felszerelve és az első gépeket a Richthofen vadászezred kapta. (1)

A következő típus a Bf 109 C-l volt, melynek gyártása 1938 elején futott fel. Ebbe a típusba — a Luftwaffe igényére — négy géppuskát építettek be, kettőt a törzsbe, kettőt a szárnyakba. Erősebb, Jumo 210 Ga 700 LE-s befecskendező motorral volt ellátva, maximális sebessége 470 km/óra volt.

Az új vadászgépeket a Luftwaffe a spanyol polgárháborúban próbálta ki a Kondor légió kötelékében működő J.G.-88-nál (Jagdgeschwader = vadászezred). Az első két század B-l-esekkel, ill. B-2-esekkel repült, a harmadik pedig C-l-esekkel. Ezek az öreg, kétfedelű Heinkel He-51-eseket váltották fel. A harmadik századnál repült Wemer Mölders, aki a spanyol polgárháború alatt 14 légigyőzelmet aratott, ö volt a Luftwaffe első ásza, légigyőzelmei nagy részét az orosz I-16-os "Ráták" ellen aratta.

A Bf 109/C-2 már öt géppuskával lett volna felszerelve, a C-4 pedig két géppuskával és egy 20 mm-es Oerlikon gépágyúval, de ennek kivitelezésére már nem került sor, mivel egy újabb motor, a DB 600-as típus állt beépítéshez rendelkezésre(2) A BF 109/D-0 típus kísérleti gépe ezzel az új porlasztós motorral — mely startnál 1050 LE-t adott le — épült és 580 km/óra maximális sebességet ért el fegyverzet nélkül. A sorozatban gyártott típus két 7.9 mm-es géppuskával és egy 20 mm-es gépágyúval volt felszerelve, így maximális sebességéből óránként 20 km-t vesztett. (Más adatok szerint csak 525 km/óra sebességet ért volna el.) Ebből a típusból 1938-ban alig 350 darabot gyártottak, mert közben megkezdték a DB 601/A motorral felszerelt Bf 109/E-0 típus gyártását. A honvéd Légierők által 1939-ben kipróbálásra megrendelt három db. Bf 109/D-l helyett azonban csak 3 db. Bf 109/C-2 típus érkezett Magyarországra 1940-ben. (1)

Ezek még csak a 700 LE-s Jumo motorral felszerelt gépek csupán 470 km/óra sebességet értek el a He 112/B-l-el szemben, ami ugyan ezzel a motorral 510 km/óra sebességet ért el. Ezért szerette volna Háry László ezredes, a Légierők akkori parancsnoka a He 112-est megvenni. Azonban a vezérkar főnöke ehelyett 40 db. Bf 109/E-3 típust rendelt , melynek sebessége sokkal nagyobb lett volna. Viszont ezeket a gépeket — a romániai feszültség miatt — a németek nem szállították le. (24)

1939-ben a "Bayerische Flugzeugwerk"-et hivatalosan átnevezték "Messerschmitt művek"-nek. Ettől kezdve а "ВГ jelzés helyett több forrás az irodalomban "Me" jelzést használ, mások viszont megmaradtak a "BF’-nél. Egyszerűség kedvéért a továbbiakban mi is ez utóbbinál maradunk.

Az E-0 kísérleti sorozatba csak négy géppuska volt beépítve, mivel az FF/M típusú gépágyú használatánál a Bf 109/D-l gépekben kellemetlen rezgés lépett fel, ami a célzást megnehezítette. Az E-l sorozatba ezért a két géppuska mellé két FF mintájú 20 mm-es Oerlikon gépágyút építettek a szárnyakba. Emiatt a számyszerkezetet meg kellett erősíteni, ami gyártási késedelemmel járt. Következésképpen az első leszállított E-l típusokban a gépágyúk helyett csak géppuskák voltak.

A típusba beépített DB 601/A befecskendező-motor startteljesítménye 1175 LE volt, a gép maximális sebessége 570 km/ óra. Az erősebb motortól nagyobb sebesség lett volna várható, azonban a szárnyakba épített gépágyúk kidudorodó borítása a sebességet lecsökkentette. (9, 10)

A Bf 109/E-2 típus — négy géppuskával és egy gépágyúval — nem került sorozatgyártásra. A Bf 109/E-3-ba két géppuskát és három gépágyút építettek, a motorgépágyút 100 lövéssel, a számygépágyukat 60 lövéssel csövenként. 1939 nyarán még 15 db. Bf 109/E-l-et küldtek ki Spanyolországba kipróbálásra.

A Bf 109/E gépeket a második világháború kitörése előtt külföldre is szállították. Svájcba — az 1938-ban leszállított 10 db. C-l után 1939-ben 80 db E-l-et szállítottak, Jugoszláviába a megrendelt 100 gépből 1939/40-ben csak 73 db. E-3-at szállítottak le. Románia is rendelt 40 db. E-3-at, de ezeket csak a Szovjetúnió elleni hadműveletek megkezdése után, 1942-ben szállították le, de nem E-3-at, hanem 69 db. E-4-et. Szlovákia is kapott 1941-ben 16 db. E-3-at, Bulgária pedig 16 db. E-4-et. (19) A második világháború kitörésekor a Luftwaffe 18 vadászosztállyal rendelkezett — ebből 12 osztály négyszázados, két osztály háromszázados, négy osztály pedig csak kétszázados volt —, tehát összesen 62 vadászszázaddal.

197