Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Halmai Nándor: A REMOSZ

— Ki ne hallott volna a híres REMOSZ-ról ? Ennek az intézménynek nemcsak repülő berkekben, de szer­te Magyarországon nagy híre volt. Aki azzal büsz­kélkedhetett, hogy a REMOSZ padjai közül került a repülő csapathoz, arra a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel tekintett fel mindenki, mert tudta, hogy igazi szakemberrel áll szemben. Legendásnevü hangármesterek, főszerelők, műhelyvezetők kerültek ki ebből az iskolából. Az alábbi sorok íróját 1939. szeptembere óta — amikor mint "tojáshéjas had­nagy" kerültem a távolfelderítő osztályhoz — isme­rem. Előbb a nevét hallottam, a híres "Nándiét" aki minden műszaki hibára — bármilyen misztikus is volt az — pillanatok alatt megtalálta a diagnózist és az orvoslást. Aki a Junkers Ju.86-os K-14-es mo­torjának legnehezebben kicserélhető gyertyáját is — hosszú jobbkarját hátralendítve — nevetve csavarta ki és tette be az újat pillanatok alatt. Aztán szemé­lyesen is megismertem Nándit, akivel kerek öt éven keresztül szolgáltunk együtt jóban-rosszban, s aki­vel a háború után is szoros kapcsolatot tartottunk. Nándi nemcsak ezen a téren tüntette ki magát. Mint a Légi Fényképező és Kiértékelő Csoport (LFKCs) egyik "alapító" tagja, számos titkos bevetésen vett részt mint ha­józó szerelő, majd 1942-ben a hadműveleti területre kivonuló 1. önálló távolfelderítő osztály 1. századánál mint hajózó szerelő repült bevetéseket, megismerte a lőporfúst szagát, a zabszem át­mérőjét, nemkülönben a magányos érzés jelentőségét több száz kilométerre az arcvonal túlsó oldalán. Erről számos hadikitün­tetése tanúskodik. Nándi mindenhez értett, neki csak a szerénysége szárnyalja túi tudását. Nándi prototípusa a REMOSZ-t végzett repülő bajtár­saknak, akiknek annyit köszönhet a volt magyar királyi honvéd Légierő. No de hadd beszéljen Nándi. Szerkesztő 1927. januárjában Székesfehérvárott megalakult a "Magyar Királyi Repülőgép- és Motorszerelő Szakiskola" Az itt végzett növendékek képezték a Légierők műszaki bázi­sát. öt évfolyamban összesen 255 fö végzett. Az iskola növen­dékei négyéves elméleti- és gyakorlati kiképzésben részesültek. Délelőttönként műhelygyakorlat volt, délután két órától este hét óráig pedig tantermi foglalkozás. Ezen felül alaki kiképzés­ben — fegyvergyakorlat, lövészet, stb. — is részesültünk. Az Is­kola parancsnoka a mindenkori repülőtérparancsnok volt. Min­den évfolyamnak volt egy "évfolyamfőnöke", szakaszparancsno­ka. Az első évfolyamnál oktatók voltak Tímár Gyula és Tímár István légügyi felügyelők, majd később Liscsinszky István, Draskovits Róbert, Kovács József, Szakvári László, Kovács Ke­lemen, Wiesner (Békássy) Ernő főhadnagyok, illetve hadnagyok. Katonai kiképzőink a Jutas-i tiszthelyettesképző iskolát végzet! tisztesek, illetve hivatásos altisztek (tiszthelyettesek) voltak, közöttük Vass Sándor és Hünner János. A tantermi kiképzést székesfehérvári középiskolai tanárok A REMOSZ épülete a Székesfehérvár-Sóstó-i repülőtéren. (Szerző gyűjteményéből.) 109 Kolozsvár, 1941. A szerző (balról) és Repkényi Ferenc főtörzs­őrmester között a német repülőgépszerelő, aki a LFKCs részére átadott He. 111 -essel jött Magyarországra. (Szerző gyűjteményéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents