Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)
Közelfelderítőinkről. Újságkivágások
Fenti tervünk - a székesfehérvári repülő csapattiszthelyettesképző iskola növendékeinek bekapcsolódásával és sportpályánk megépítésével, melyre eddig 250.000 Pengő fedezet áll rendelkezésre a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Sportközpont támogatásából - igen közel áll a megvalósításhoz. Joggal állapítható meg azonban már ma is, hogy a magyar királyi 4. honvéd önálló repülőgép Javítóműhely kebelében működő Repülőtéri Sport Egyesület ma a Dunántúl legsokoldalúbb és legeredményesebb sportegyesülete. KÖZELFELDERÍTŐINKRŐL. Sajnos - ismételt felhívásaink ellenére - kevés adat fut be hozzánk közelfelderítőink háborús működéséről, teljesítményeiről, kalandjairól, viszontagságairól. Pedig ez a csapatnem is kivette a részét derekasan mindenből! Nemrégiben egyik lelkes otthoni olvasónk Juttatott el hozzánk néhány nagyonis érdekes fényképet, s az azokra vonatkozó két kivonatot az 1943-as Magyar Szárnyakból. Ezeket az alábbiakban közöljük. A Szerkesztő. Magyar Szárnyak, 1943 július 15-i szám, 8. oldal. Kecskeméti közelfelderítők az őrvonalban. (Czigány zászlós, repülőgépvezető elbeszélése.) "Alig hogy befejeztük a feladatunkat, megfigyelőmmel, Tömő százados úrral együtt észrevettük, hogy Jobbról két ellenséges vadász közeledik óriási sebességgel. Gépünket azonnal meredek szögben nyomtam a föld felé, hogy mielőbb saját területre érkezzünk és földközelben - ahol a vadász alulról támadni nem tud - repüljünk. 3000 méterről zuhantunk, s közben vettük csak észre, hogy nagyobbarányú légicsata közepébe kerültünk. Egy, már huzamosabb ideje tartó légiharc tanúi voltunk, mert már két ejtőernyőt is láttunk lebegni. Fájó szívvel hagytam ott a légiharc színhelyét." (Czigány zászlós, repülőgépvezető azelőtt vadászpilóta volt.) "Az ellenséges vadászok leváltak rólunk és beavatkoztak a légiharcba. Mégegyszer visszafordultam, hogy legalább a harc kimenetelét megfigyelhessem. Tömő százados úr azonban hazairányított, mert felderítési eredményünk gyors hazavitele természetesen fontosabb volt." 1943. december 1-i szám, 9-10. oldal. Közelfelderítőlnknél. "Amikor telitalálatot kap a gép." "A repülőtér hatalmas zöld gyepén nyüzsgő élet folyik. Innen vadászok szállnak fel, a repülőtér másik oldalán zuhanóbombázók motorjait melegítik, amott a közelfelderítő gépek hosszú kéttörzsű teste remeg az indulás, vagy földetérés pillanatában.” "A gépmadarak között szerelők hada végzi a legnagyobbfokú lelkiismeretességet igénylő munkáját. Motorpróba, géppuska ellenőrzés, müszervizsga...Egy olyan kis helyre összesürített szerkezeten, mint a repülőgép, mindig van valami tennivaló." "A rongyos felhőzet mögül előtűnő gépek éles körökkel fordulnak be a leszállási irányba és néhány pillanat múlva már békésen gurulnak a repülőtér különböző sarkai felé, ahol ismét a szerelők veszik kezelés alá őket_ "Szemlélődésünk közben fejünk felett alig ötven méterre egy kéttörzsű közelfelderítőgép tűnik fel. Az első pillanatban nem veszünk észre rajta semmit, de amikor fojtott motorral elzúg felettünk, meglepődve állapítjuk meg, hogy a Jobb törzsről a függőleges vezérsík hiányzik. - Tömő százados úrék - Jelentik a szerelők és máris szaladank a leszállni készülő gép telephelye felé." "-Mire odaérünk, a személyzet már a földön vizsgálja a sérüléseket. A gép vezetője, Czigány Endre zászlós, fáradtan támaszkodik a törzsnek, azután végigfekszik a füvön és úgy mond Ja el a történteket: -Alig értünk az ellenség légterébe, máris észrevettük magunk alatt a piros paradicsomokat', a négycentiméteres elhárító ágyúk lövedékeinek robbanó felhőit. Úgy piroslottak alattunk a fehér felhőzeten, mint az asztalra rakott paradicsomok. Százados úrra néztem és láttam rajta, hogy egyet gondolunk: nehéz napunk lesz." "-Mielőtt azonban még végiggondolhattam volna az aggályaimat, hatalmas lökés rázta meg a gépet és a lábamon durva rántást éreztem. Azonnal tisztában voltam azzal, hogy a vezérsík kapott találatot és Szente Győző őrmester rádiós lövész rögtön Jelentette a gép farából: '-A Jobb farok függőleges vezérsíkját találat érte. A vezérsík levált és eltűnt."' "-Amikor a találatot kaptuk" - meséli tovább a gép vezetője - "bal fordulóban voltunk és a lökés erejétől a gép, egyensúlyát vesztve, majdnem dugóhúzóba került. Akkor biztosan menthetetlenek lettünk volna. Amikor vízszintesbe akartam vinni a gépet, kiderült, hogy a Jobb szárny is használhatatlanná vált. Hirtelen elhatározással mindkét lábammal ráléptem a Jobb kormányra, mert gyengébb érintésre nem működött, azután erősen ‘fejre nyomtam' a gépet, hogy elegendő sebességem legyen ahhoz, hogy a gép egy oldalkormánnyal is kormányozható legyen. A bal oldalkormány terelőlapjával elvégeztem a kiegyenlítést. A majdnem egyórás út alatt mindkét lábammal teljes erőmmel kellett nyomnom a Jobb pedált, hogy a gépet egyensúlyban tudjam tartani. Útközben még több találatot kaptunk, de kitűzött feledatunkat végrehajtottuk." A túloldalon lévő felvételek mutatják Ibalróll Tömő századost, Czigány zászlóst és a sérült Focke Wulf FW. 189-est, a hiányzó függőleges vezérslkkal. Szerkesztő.-77-