Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)
Bánhidi: Kék az ég - Vajna Iván: Versek
nogorszk-i hadifogolytáborban Jakab "Jackie"-t egészségben viszontláttam. Itt voltak a fogságbaesett magyar tábornokok is, gróf Stomm Marcell altábornagy és vitéz Deseő László vezérőrnagy. "Jackie"-vel együtt abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy hetenként meglátogathattuk tábornokainkat, akik a táboron belül külön elkerítve éltek. Saját készítésű, fából metszett bridge-kártyákkal izgalmas partikat játszottunk és így próbáltuk altábornagy urunk szomorú sorsát (mindkét lábát térd alatt amputálták) elviselhetőbbé tenni. Székely Lacival csak 1944-ben kerültem össze, akkor helyeztek át minket Pataky Bélával a Szuzda-i magyar tiszti hadifogoly-táborba. Itt volt egyébként Balogh Béla főhadnagy is, "Jackie" megfigyelője. Két évi hadifogság után, 1945. tavaszán tértem haza Magyarországra, Jakab Jackie és a később fogságba esett Kenyeres Miklós ("Nico") társaságában. így végződött "rövid bevetésünk" 1943. májusáról. Kék az ég. P. B. bácsi - akkoriban százados lehetett - vándorepülésre indult Pécsről Kaposvárra. Hogy a hoszszú úton egyedül el ne únja magát, egy fiatal hadnagyot beültetett az Udet első ülésébe. Az út valóban unalmasnak Ígérkezett: 10 kilométeren felüli látás, az égen tenyérnyi felhő sem úszott, a levegő meg sem rezdült. A hadnagy úgy vélte, kötelessége, hogy az eseménytelen úton valamivel szórakoztassa a parancsnokát. De mivel és hogyan? A motorzajban és a fedetlen ülések léghuzatában a sapka alá szorított fülek számára nem lehet vicceket mesélni. Talán egy-két szót? Hátra kiáltott tehát:-Milyen szép kék az ég! B. bácsi, nem hallva jól a közlést, kérdőleg nézett és intett a hadnagy felé. Ez meg is ismételte:-Kék az ég!-Mit? Ég a gép!?, ijedt meg B. bácsi és az előírásnak megfelelően azonnal elzárta a benzincsapot,teljes gázt adott a motornak, hogy az gyorsan elfogyassza a porlasztóból a benzint. A motor engedelmeskedett, az utasítást végrehajtotta, a benzint felszippantotta, leállott. Álló motorral aztán következett a kényszerleszállás. A gép egy kukoricaföldön kötött ki. Nem egészen símán. De hát egy "égő" géppel nincs idő válogatni a leszálló helyek között. A repülőtérre aztán ment a szokásos távirat: "Személyzet sértetlen, gép kissé sérült." De ezt nem volt szokás komolyan venni. Az ok és a felelősség kérdése? Hát bizony még sok mindent kell tenni az időjárás-okozta nehézségek és veszélyek elhárítására. Mert egyelőre még mit lehet tenni, ha kék az ég? [Történt cca. 1930-32-ben.) Bánhidi Antal gyűjteményéből. BÁTORSÁG. Bátorságot kíván az élet árul a békéért, különben sose tárul az ég eléd. És nem borzaszt a zord magány, a csönd vagy a nyers öröm, ha megsuhintja fönn vad szárnya neszét. Életi Mi van, mit adhatnál ajándok enyhítni rongy valód, unt lomhaságod, ha nem merünk? A lélek útja? Válassz s tudd meg: így Jó s méltó: fizetni bátorsággal illő drága derünk. Amelia Earhart. Soha nem koronázza a halhatatlanság azt, ki az égi hívást követni gyáva. Amelia Earhartnak: Keats Üres hát, vén Lorenzo, síri ágyad s néma a felriasztott Táj Mahal. Kék kézirat, sírja Ameliának, tenger te, műved méltó hőst takar! Ez sorsa. A közös sírt légi márvány ívvel Jutalmul adta végzete? Desdemona kendője, hova szálltál, Julia ajkán végső zord ige? A bátorság önlényedből kiszállhat s hőssé parancsol, bár halál fogad. De szűzi szirten vetünk végül ágyat igazi hőseidnek. Áldozat. Fönn szárnyal ő a jók s a szépek útján s lenn türkiz síremléke mind a hullám. Nathalia Crane Az emberi szellem - és haladás - diadalmas hőse, az első pilótaigazolvánnyal rendelkező amerikai pilótanő és tanár, "Az utolsó út" - "Last Flight" című, Kosáryné Réz Lola által fordított könyvéből vett idézetekkel szeretnék szerény tisztelettel adózni a hét űrhajós emlékének. Budapest, 1986. február 6-án.-72-Vajna Iván, rokkant sportrepülő Budapest XVIII. Építő и. 9/B. M. kir. Rep. csapattiszthelyettesképző volt növendéke.
