Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

dr. Szimonisz: A mese és a valóság mesgyéjén - Bánhidi: QGO - GPU

Abban is ugyan ilyen jegyzőkönyv volt. A bizottság természetesen annak a repülését azonnal le akarta tiltani, de kérésemre - ha már ilyen kellemetlen­séget okoztam nekik - megengedték, hogy a megma­radt gépet átrepüljem Debrecenbe, mert Kunmada­rason nem volt hangár. (Történt 1940-ben.) Iáját, majd megkérdezi: "Ez Szeged FelsÖtanya?' - "Igen." - "Mikor megy a legközelebbi vonat K— felé?" - "Egy óra múlva. Jöjjön be a váróterembe!" - És máris tuszkolja maga előtt a káplánt, rázárja a váróterem ajtaját és szalad a telefonhoz. Harmadik szín: az előbbi repülőtér. Bánhidi Antal gyűjteményéből. A MESE ES A VALÓSÁG MESGYÉJÉN... Irta: Dr. Szimonisz László. A Hungária símán leszáll, begurul. Az ügyeletes tiszt Jelentkezik, majd zavartan kérsdezi: "Hol van a káplán úr?' - "Jézus Máriám!" - fogja a fejét a szá­zadparancsnok, de már hívják is a telefonhoz. A plébános érdeklődik a káplán után: "Azt mondják, a százados úrral ment el." - "Igen, velem, de nem Jól érzi magát. A plébános úrnak kell misézni." - Dereng az emlékezetében, hogy amíg élvezte a gyönyörű hajnali repülést, az előtte alvó káplán mocorogni kezdett, majd elrókázta magát, összemaszatolva a szélvédőt. Mérgében leszállt az első tarlón, kiemel­te a káplánt, lefektette a földre és hazarepült. De honnan? Negyedik szín: Vasútállomás, Szeged Felső­tanya. Nem ellenőriztem az alábbi história valódiságát. Talán attól féltem, még kiderül, hogy nem is igaz. Időpont: a harmincas évek közepe. Húsvét. Első szín: egy.......túli repülőtér. A feltámadási körmenet után néhány pilóta a helyi plébános vacsoravendége volt a káplánnal együtt. Az ízletes sonkát kellőképpen leöblítve, a hangulat meglehetősen emelkedetté vált..... Pirkadatkor az egyik századparancsnok megje­lent a repülőtéren egy Balillán; a káplán békésen aludt az utasülésben. A századparancsnok utasí­totta az ügyeletes tisztet, hogy egy Hungáriát in­díttasson be. Az ügyeletes tiszt - látva a hangu­latot" - igyekezett kibúvót találni: nincs üzemképes gép, a szerelők kimaradáson vannak, stb. A század­parancsnok azonban hadbírósággal fenyegette a szabadkozót, Így a gép végülis kigördült, s a "sróf" pörögni kezdett. A változatlanul alvó káplánt be­emelték az első ülésbe, jól bekötötték és a gép las­san eltűnt a felkelő nap sugárkévéjében. Második szín: "Valahol Magyarországon." A káplán fázik, lassan felébred: egy tarlón fek­szik a szabad ég alatt. Távolban egy torony látszik. Elindul; víz, latyak, bogáncs tapad a ruhájára. Nem­sokára egy öreg magyarral találkozik. "Hol van az a torony?" - kérdezi. "Szeged Alsótanyán." - "Biztos benne?" - "Hát hogyne lennék biztos!" - hangzik a méltatlankodó felelet. - "Hol van a legközelebbi va­sútállomás?" - "Szeged Felsőtanyán, amarra." -A káplán egy óra múlva megérkezik a vasút­állomásra. Az állomásfőnöknek feltűnik a csapzott idegen, aki fejcsóválva olvassa az állomás névtáb­"Hogy hívják, hová való?' - kérdezik a csendőrök. "N.N., k._-i káplán." - "Ezt akárki mondhatja! Hogy került ide, van -e valami igazolványa?" Az egyetlen bizonyíték: ingén a monogram egyezik "állítólagos" nevének kezdőbetűivel...Hogy is volt? A repülőkkel vacsorázott. Kéri a csendőröket, hívják fel a repülő­teret. "Ne akarjon bolondítani minket!" De aztán a csendőrök lassan hajlanak a könyörgésre. Ötödik szín: a repülőtér. Szól a telefon. Kovács János csendőr főtörzs­őrmester N. N. százados urat kéri. Kicsit elcsodál­kozik, hogy a százados úr milyen hamar válaszol Hús­vét Vasárnapján. Kérdések, személyleírás, minden tisztázódik. A csendőrök megváltják a káplán vasúti Jegyét. Happy end. Rég volt, igaz se volt talán_ QGO - GPU Vághelyi "Cimbora" egy Ju. 86-ossal ködös - fel­hős időben Berlin felé repült. Már rádióval kapcso­latban voltak Berlinnel, amikor rádiósa jelentette:- Berlinben QGO van.- Mit? Berlinben GPU van? Nem szállunk le! Visszafordult.Végeredményben igaza is volt, mert a QGO a repülésben használatos Q-kódex szerint a leszállási tilalom rövid Jele. (Történt cca. 1938-40-ben.) Bánhidi Antal gyűjteményéből, Wittinger Kálmán szerint.-41-

Next

/
Thumbnails
Contents