Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)
Vajda: Gavallér start
GAVALLÉR START. Szulinszky Sémdor-allas "Kis Szüli" (1938) Ki nem ismerte közöttünk a mindig mosolygó "Szuli"-t? Nélküle nem lehetett repülést elképzelni a Farkashegyen. 1938 óta - amikor még mint rövidnadrágos kisfiú lépett be a magyar repülés táborába - állandóan hajtotta őt a repülés iránti izzó vágya. Jóban - rosszban kitartott egyesülete, a MAVERO mellett. Már mint kezdő kivált társai közül. Hóban, jégesőben, fagyban, mindig kint lehetett látni a terepen, amint kipirosodott arccal, megdermedt kezekkel, de mosolygósán, kérdezte: "Miért nem repülünk, hiszen remek idő van?" Vizsgáit rövid fél év alatt letette, egyesületünkben vezető szerepet kezdett betölteni. Már 1940 nyarán ő volt a lelke a nyári táboroknak. 1941-ben megszerezte teljesítmény-jelvényét és ezzel egy csapásra a magyar repülés elsői közé emelkedett. Tulajdonképpen Méray Horváth Róbert előtt Járt, de hirtelen távozása közülünk - és az azóta eltelt évtizedek - teljesen feledésbe burkolták nevét, pedig az akkori lapok így hozták a sporthírekben: Két új teljesítményjelvényes MOVERO tag (19411 "Szulinszky Sándor C-vizsgás repülő, segédoktató, 24-én, hétfőn a budaörsi Szekrényes hegyről indult és 105 km-t megtéve Újkécskére érkezett. Az elért legnagyobb kiértékelt magassága 1223 méter, melylyel Jogosultságot szerzett a teljesítmény-jelvényre. Szulinszky Sándor 20 éves, három éve repül." ..........és a másik fiú -"Méray H. Róbert C-vizsgás repülő, segédoktató, 25-én, kedden a budaörsi Szekrényes hegyről indult és 51 km-t megtéve Tápióságon, a gróf Teleki Mihályné uradalmára leszállt. Méray 19 éves, négy éve repül, a kiértékelt kötelező magasságot, 1025 métert már tavaly megtette, az előírt kötelező távrepülést pedig most. A teljesítmény-jelvényre most már ő is Jogosultságot szerzett." Kis Szüli törhetetlen lelkesedése csak fokozódott és nálánál boldogabb embert elképzelni nem lehetett, amikor megkapta a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap vitorlázó oktatói kinevezését. Attól a perctől kezdve lankadatlan kitartással nevelte az ifjúságot, bajtársait a Honvéd Légierőknél Szentesen, ahová áthelyezést nyert. 1942 október 31 - SZENTES. Tóth Jenő, az akkori sportrepülés egyik legismertebb technikai szakembere, a Magyar Aero Szövetség vitorlázó repülés műszaki osztályának vezetője, október 30-án Szentesre repült műszaki ellenőrzésre. Másnap, 31-én délben indult volna vissza Budapestre M-19-es gépével. Kis Szüli megkérte Tóthot, hogy vigye magával, mely nagyszerű alkalom lett volna arra, hogy Farkasréten élő szüleit meglátogassa. Tóth ebbe bele is egyezett. Start után Tóth hagyta a gépet pár méter magasan felgyorsulni, majd egy remek felhúzott fordulóba kezdett. Jól kihúzta........ a gép sebességét vesztette és bal szárnyára visszacsúszott. Az oktatók és a személyzet a lezuhant géphez rohantak és előbb Tóth Jenőt, majd Szulinszyt húzták ki a roncsok alól. A mentőorvos mindkettőjüket első segélyben részesítette. Tóth Jenő a kórházbaszállítás után, anélkül hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Szulinszky elsősegélynyújtás közben magához tért. Dr. Mihalovits Lehel tanársegéd a szentesi kórházban nyomban megoperálta Szulit, de a műtét nem segített, délután négy órakor meghalt. Még huszonegy éves sem volt! Haláláról a MOVERO gyászjelentést adott ki és mind a helyi, mind a budapesti lapok megemlékeztek róla Kis Szüli! Neked a repülés nem sport, nem szórakozás volt......... ennél sokkal több, nemcsak hogy hivatás, de vallás! Távozásod után nehéz volt nélküled........ és szorgalmad, munkád példaként lebegett növendékeid előtt, akik ezt a vallást, a repülést, hivatásként választották. Most.....44 év után, mint azóta is számtalanszor, előttünk van mosolygó arcod és ezer meg ezer kilométeres távolságból gondolunk vissza Farkashegyre és Rád..........innen Kanadából.-27-FGzfa.
