Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

Inokai: Három hónap orosz hadműveleti területen Caproni 135-ös bombázón

a Donon. Németh alezredes úr velünk együtt tart ké­szültséget és társalgással ütjük el az időt. Somorjay Jóska előzetes értesítéssel érkezik egy Storchon. Az oroszok több helyen átkeltek a Donon és a felderítők útban vannak a támadási irányok ki­­kutatására. Várunk, de nem soká, mert az alezredes úr megúnta a várakozást. Bevetette a két rajt. Mi­vel hat üzemképes gépünk van, ő az én gépemen ve­lem repül. Feladatunk: saját célfelderítés alapján bombázzuk a célokat. Erős csapat légvédelmi, de gyenge ágyútüzet kapunk. Élénk mozgást, gyüleke­zést figyelünk meg a Don mindkét partján! A táma­dást öt magyar vadász biztosította. A Kormányzóhe­lyettes úr is velünk repült. Július 9-én elnézést kért a német bombázó század parancsnoka a félreértések miatt. A Jövőben ponto­san meg fogják adni a célt, s a cél fölött fogunk ta­lálkozni. Délelőtt valóságos processziót pillantottunk meg, élén orvosunkkal. Viperát fogott. Fejét becsiptette egy felvágott pálcavégbe. Mindenki piszkálgatta szalmaszállal a kis bestiát, persze illő respektussal. Ma az öreg Kubainak dolga akadt Belgorodban a repülőtéren. Átrepült egy Bückeren és ott mind­járt fejre is állt vele! Az éjszakát ott töltötte, amíg gépét kijavították. Pechjére éjjel súlyos bombatá­madás érte a repülőteret. Egy "lyukban" töltötte az egész éjszakát, étlen-szomjan. Mérgelődött, mikor visszajött; mi pedig napokig azzal ugrattuk: "Gábor, mikor mégy újra Belgorodba?' Új repülőteret készítenek elő számunkra. De hol?-. Július 10-én kora reggel támadási parancs érkezik: "Támadja meg egy rajjal az uryv-i hidat, melyen átkelés folyik." Úgy hiszem, ezzel a híddal még sok bajunk lesz, mert hiába szakítjuk meg akár mi, akár a németek lök is szórakoztak a híd bömbázásávball -, az ilyen elbombázott pontonhi­­dgt néhány óra alatt rendbehozzák a hidászok. A régi közúti híd romokban hever. Újabb parancs érkezett, mely meglepett. A néme­tek kívánságára összes üzemképes gépeinkkel tá­madjuk meg és romboljuk el Talovaja pályaudvarát. A német parancsnok külön felhívja figyelmünket ar­ra, hogy erős légvédelmi elhárítással, sőt, vadászvé­delemmel is számolnunk kell. A kötelék 2,500 méter alatt semmi esetre se repüljön! Csak három üzemké­pes gépünk van. A cél 310 kilométerre esik tőlünk. Ilyen messze fekvő célt eddig még nem bombáztunk. Tihamér van soron. A célt 2,500 méter magasan, fel­hők fölött közelítette meg. A cél előtt áttörte a ré­tegfelhőt és a terepet J,800 méter magasságból pillantotta meg! Az idő borús, a látás Jó volt. Alig tűnt fel előttük a pályaudvar, máris "szeplős" lett kö­rülöttük a légtér, mert tömegtözzel fogadták őket! Talovaja fontos vasúti gócpont. Az egyik kisérőgép eltalált egy nehéz légvédelmi ütegállást. A tüzcsa­­pás alatt Lukács őrmester Jelentette, hogy megsé­rült a gépágyútorony, de a gépágyú nem. A raj a bombakioldás után azonnal a felhőbe húzott. A kisé­rő gépek még egy utólagos robbanást figyeltek meg a pályaudvaron. Pilóta és megfigyelő navigálnak a Ca.l35-ösben. Délután megnéztük Dezsővel a repülőtéren Tiha­mér gépeit. Jól kikészítette őket a légvédelem. Tiha gépe csak két nap múlva lesz üzemképes. A szárny­ban is vannak találatok. A másik két gépen főleg a géptörzsek vászonborításaiban láthatók a repeszek nyomai. Szerencse, hogy a motorokat nem érte telá­­lat. A légifelvételen kiértékelhető három nehéz lég­védelmi ütegállás - 12 cső! - és legalább 4-5 gép­ágyú tüzelőállása, nem is beszélve a légvédelmi géppuskák fészkeiről. A pályaudvar 16 vágányán több helyen is állnak tehervonatok. A raj tüzesapá­sa egy nagyobb szerelvénycsoporton fekszik. Ez a bombatámadás volt eddig századunk legtávolabbi, hadműveleti bevetése. (Az is maradt! Tihamér 160 kilométerre repült be az ellenség hátába vadász­biztosítás nélkül! Vattay Ferenc vezérkari százados, összekötő tiszt, büszkén vitte a németekhez a raj légifelvételeit. Tá­jékoztatta őket a tüzesapás lefolyásáról és a gépek sérüléseiről is. (Soha többet nem kaptunk a németek­től ilyen, vagy hasonló támadási parancsot.! A század kétnapos műszaki pihenőt kapott, hogy gépeinket az üzemi részleg alaposan átvizsgálhassa és kijavíthassa. Bizony, "bogarászó" munka az, amikor ilyen össze-vissza sérült gépeken a vászonborítás mögött kell lelkiismeretesen kinyomozni a repeszek hatását. Benyomásaimat Jelentettem Pista bátyámnak, ő már két ízben tért vissza bevetésről egy motorral, szerencsésen .... Nevettünk, mit tehettünk mást? Július 11-én és 12-én látástól vakulásig dolgozott gépeinken az üzemi század. Pista szerzett egy tábo­ri lelkészt, aki 12-én misét mondott a repülőtéren, amit felajánlott a Baracskay-gép halottaiért. Szent­beszéd után általános feloldozásban részesültünk. A pátert nagyon érdekelték légifelvételeink. Július 13-án - nem vagyok babonás ember - haj­nalban Jött parancs: Támadja és semmisítse meg a Trojzkoje falu nyugati szegélyéről tüzelő nehéz üte­get!" Róna János indul a 3. és 4. raj gépeivel. A tűz­­csapást végrehajtották, de az ütegállást nem lát­ták, ami nem is csoda, mert az oroszok nagy mesterek a rejtőzésben. Pista bátyám személyesen hozza át az újabb pa­-15-

Next

/
Thumbnails
Contents