Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

Szerkesztői üzenetek

tett. Miután a Dióssy úr leveléhez csatolt csekket pénztárosunk vette át Oshawaban, az összeg nagyságát nem ismerem, azonban a fent idézett Alapszabályok llásd: 1982-es Magyar Szárnyak, 91- ik oldali értelmében Dióssy úr meg fogja tudni hatá­rozni, hogy tag- e, vagy sem, tekintet nélkül arra, hogy tagja volt- e a magyar Légierőknek, vagy sem. Múzeumunk mindenkit szívesen tekint tagjának, aki a fenti követelményeket kielégíti és aki a magyar repülés ügyét szívén viseli. A levélben feltett kérdésekre a következőkben válaszolok:- A Múzeum egyes tagjai közötti ellentétek, me­lyeket egyik volt tagunk I'azóta lemondottl röpcédu­la formájában terjesztett, alaptalan vádakkal tele­tűzdelt "Nyílt levele" a volt Tisztikar elnökéhez vál­tott ki, a "széthúzás Jelenségét" tükrözték. Erre utal­tam a Repülő Találkozóról írt beszámolóban.- Ormay mindenképpen le akart mondani szer­kesztői tisztéről, miután a torontoi Magyar Házban viselt elnöki teendői meggátolták abban, hogy ezt a tisztet is 100 %-os hatásfokkal lássa el. Időelőtti lés egyben a tagságról valói lemondását az váltotta ki, hogy az 198ő-ös Közgyűlésen egy olyan személyt vá­lasztottak a Vezetőségbe, akivel nem tudott volna zökkenőmentesen együttműködni.- Egynéhány lényeges kérdésben nem értettem és nem értek egyet Józsival; ilyenek: időelőtti lemon­dása szerkesztői tisztségéről, lemondása múzeumi tagságáról, a kassai bombatámadás részére arány­talanul nagy terjedelem biztosítása a Magyar Szár­nyakban, a Közgyűlésre való meghívók kiküldése csak olyanok részére, akikről gondoljuk, hogy el fog­nak Jönni (jó néhány vendéget mulasztottunk el ily módonl és még néhány hasonló kérdés. Kihangsúlyo­zom: Ormay Józsit igen nagyra becsülöm, nekem Jó barátom, becsületéhez, integritásához kétség nem fér, azonban sokszor - szükségtelenül - mások lá­bára lép. Érdemei azonban messze__túlszárnyal Iák hibáit (kinek nincsenek hibái?! Fenti körülmény nem Jelenti azt, hogy ne maradjunk jó barátok. Mások, sajnos, a véleménykülönbséget sértésnek veszik (tisztelet a kivételnek).- Igen köszönöm a rövidítések kiküszöbölésével kapcsolatos, nagyonis ésszerű Javaslatot; az idei szám szerkesztésénél ehhez fogjuk tartani magun­kat, sőt, már a tavalyiban is erre törekedtünk, ha nem is teljes sikerrel. (Lásd: a Zuhanóbombázók, vagy az Ejtőernyősök történetét.) Abban a reményben, hogy a levélben feltett összes kérdésekre kielégítő választ tudtam adni mélyen tisztelt Dióssy úr, maradok honfitársi köszöntéssel Péterdi A. János 33 m-es önálló appartement Keszthelyen, vízpart közelében, i hires HÉVÍZ mellett, négy személynek minden nyáron kiadó, bal társaknak Jelentős kedvezménnyel. Dr. LAKOS, H - 1083 Budapest, Losonci tér 2. VIIL em. 34.-107-SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Idei számunkról. E sorok papírravetésekor még nem tudjuk, hogy fog festeni idei számunk. A szerkesztés és nyomtatás összehangolása a múltban is nagy problémát okozott mind időben, mind térben, mind pedig a nyomda kiválasztásában. Ezidén gyökeres változtatás mellett döntöttünk, miután a szerkesztő lakhelye és az utolsó két számot produkáló Vörösváry nyomda közötti 600 km-es távolság lehetetlenné tette a szoros együttműködést. A "desktop publishing", az Íróasztal-publikáció módját választottuk. Ennek lényege abban áll, hogy a kinyomtatandó szöveget egy "personal computer­be (személyi számítógépbe, amely kényelmesen el­fér az Íróasztal tetején; ez a mi esetünkben egy "Apple - Macintosh" számítógépi "tápláljuk", méghozzá pontosan olyan formában, betűnagyság­ban és betűstílusban, ahogyan azt a kinyomtatott formájában kívánjuk megjelentetni. Ezeknek a ki­nyomtatásra szánt oldalaknak az adatait "diskette­­ken" kis lemezeken (egy lemez kb. 9x9 cm nagyságú és kb. 3 mm vastag; befogadóképessége kb. 65 Ma­gyar Szárnyak méretű oldal) tároljuk. A diskettekről azután "laser printerrel", laser-nyomtatóval (nem is­merem a magyar kifejezést, azt hiszem nincs is) le­nyomtatunk egy "eredeti" készletet, amit a nyom­dásznak adunk sokszorosításra, rendezésre, kap­csolásra és méretre-vágásra. A hagyományos sze­dés és tördelés munkáját tehát megtakarítjuk, vi­szont a "sajtóhibákért" nem a szedő, hanem a szer­kesztő a felelős. Miután ezt az eljárást első ízben alkalmazzuk, fő­leg a betűfajtákban meglehetősen kis választékkal rendelkezünk, s a tanulás göröngyös útját járjuk. Ezért az olvasó szíves elnézését kérjük, ha lapunk idei számának kiállítását nem tartja olyan színvona­lasnak, mint az előzőeket. A borítólapot is újra kel­lett terveznünk, mert az utolsó pillanatban derült ki, hogy a múlt évi borítólap lemezét nem kérték el a Vörösváry nyomdától. A "desk publishing" elsajátításával járó nehézsé­gek leküzdésében, valamint a magyar betűkészlet (kilenc extra betű: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, űl megterve­zésében felmérhetetlen segítséget nyújtott Mike Harvey, aki fáradságot nem ismerve áldozta drága idejét és kimagasló tehetségét a Magyar Szárnyak ügyé­nek, annak ellenére, hogy egy szót sem beszél ma­gyarul. Az új fedőlap megtervezéséért külön köszönet és elismerés Jár ki HegedOs Nándor bajtársunknak, aki éjt nappallá téve dolgozott az utóbbi két héten át, hogy a fedőlap idejére elké­szüljön; tette ezt akkor, amikor más, rendkívül fontos és elhalaszthatatlan személyi ügyeket kellett volna intéznie. Ezeket azonban háttérbe szorította, csak azért, hogy a lap idejében nyomdába kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents