Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Ormay József: Milyen gépek bombázhatták és milyen gépek nem bombázhatták Kassát?
A Szovjetunióba dezertáló szlovák repülőkről beszámol D. Slavkovsky. Az 1941-es évben a következő dezertálások, illetve dezertálási kísérletek történtek: 1. ) Kukorelli főhadnagy és barátja Kolembus főhadnagy Jugoszláviába való szökést terveztek. Jugoszlávia németek által történt megszállása — (1941 április) ennek a tervnek a kivitelezését megakadályozta. Később úgy határoztak, hogy a Szovjetunióba repülnek. 1941. augusztus 20-án mindkettőt letartóztatták dezertálásra való előkészületek miatt. (Slakovsky, 33. oldal.) 2. ) Goralik őrmester vadászrepülők tömeges átrepülését készítette elő 1941. június végén. Elárulták és bebörtönözték. 3. ) Peter Horváth szakaszvezető a hadműveletek megindulásakor a Szovjetunióba akart repülni B-534-es vadászgépével. Iglóról szállt fel és a 135 km-re levő Ungváron szállt le, abban a hiedelemben, hogy már a Szovjetunióban van. A magyarok kiadták a szlovákoknak, akik halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. (7) Peter Horváth navigációs kiképzésével valami hiba történhetett. Némileg enyhíti az esetet az a tény, hogy június utolsó hetében rendkívül rossz időjárás volt a Kárpátok felett. Horváth repülőgépe nem volt alkalmas müszerrepülésre. (Vakrepülésre.) 4.) Az 1941-es esztendő utolsó dezertálása 1941 telén következett be. A kievi frontszakaszon szolgáló egyik szlovák pilóta B-534 gépével átszökött az oroszokhoz. A „szlovák verzió” egyik fantasztikus elgondolása az, hogy a dezertáló pilóták német bombázógépeket loptak és a Szovjetunióba repülve ezekkel a gépekkel bombázták meg a „fasiszta” várost. Egy bombázókötelék ellopása nem könnyű dolog. Egyik bökkenője ennek az elgondolásnak az, hogy a szlovák pilóták német gépekre való átképzése csak a következő évben kezdődött el. Egy másik nagy „bökkenő” pedig az, hogy a német bombázórepülőgépek berendezésüknél fogva nem voltak alkalmasak a Kassára dobott bombatípusok felfüggesztésére. A legfantasztikusabb „csehszlovák verzió” azon alapszik, hogy esetleg az Angliában szolgáló emigráns csehszlovák repülők bombázhatták Kassát. Az első csehszlovák bombázó osztály 1940. augusztus 6-án alakult meg Angliában. Két évig szolgált ez az alakulat a „Bomber Command” beosztásában. Az alakulat Vickers „Wellington” kétmotoros bombázókkal volt felszerelve. A gép bombaterhelése 4500 lbs (2043 kg), a repülőtávolsága (leszállás nélkül) a legkedvezőbb körülmények között 2440 mérföld (3905 km.) Tájékoztatásként megjegyzem, hogy London Kassától kb. 1500 km. távolságra van. Elvileg „Wellingtonok” lerepülhették volna ezt a távolságot. Ehhez azonban kb. öt órával a bombázás előtt kellett volna startolniuk (reggel 8-kor) és ismét öt óra hosszat kellett volna vissza repülniük. Ezt a tíz órás repülést abban a légtérben kellett volna lefolytatni, amelyben a Luftwaffe akkoriban még óriási fölényben volt. (8) A román verzió A román repülő-hadrendben, 1941. június 14-én a következő kétmotoros bombázó gépek szerepeltek (9): Bristol Blenheim; repülőtér: Jorasti (1. szd. 7 gép.) Jorasti (3. szd. 7 gép.) HeinkelHe-111; repülőtér: Pogoanele. (V.bo. oszt. 21 gép.) Savoia-79 B. (Savoia 79 B-I.A.R.); repülőtér: Pogoanele. (I. bo. oszt. 14 gép.) P.Z.L.P.37; repülőtér: Buzau. (IV. bo. oszt., esetleg önálló szd. 9 gép.) Bloch 210; repülőtér: Sihlea. (III. bo. oszt. vegyes gépállománnyal: I.A.R. 37-es P.Z.L. 23-as és Bloch 210-es gépek. 25 db.) A Luftwaffe helyzetjelentése 1941. június 22- én a következő adatokat tartalmazza a román légierők bevethető (Einsatzbereit) és javításban lévő gépeiről: Blenheim: 15; javításban 8. He-111: 14; javításban 11. Savoia 79: 23; javításban 14. P.Z.L. Loos: 5; javításban 7. 52 A következő megjegyzés olvasható a kimutatás alján: „...azokat a gépeket, amelyek ebben a kimutatásban nem szerepelnek, mint oktató gépeket használják és ezek nem kerülnek hadi alkalmazásra...” Ebből azt kell következtetnünk, hogy a Marcel-Bloch gépeket hivatalosan kivonták a hadi szolgálatból. Ennek ellenére foglalkoznunk kell ezekkel a gépekkel, mert mint lehetséges típusokat Kassa bombázásánál ki kell értékelni. Blenheim I. A románok a Blenheim gépeket kizárólag távolfelderítőként használták. Fényképezőgépek voltak a gép törzsébe beépítve. A Blenheim I. bombázó változata sem jöhet számításba Kassa bombázásánál, mert teherbírása 450 kg. volt. (10) Heinkel He-111 A román Heinkel bombázók berendezése
