Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Ormay József: Milyen gépek bombázhatták és milyen gépek nem bombázhatták Kassát?
Milyen gépek bombázhatták és milyen gépek nem bombázhatták Kassát? Repülőgépek Bombázó Berendezései 1941-ben Ormay József Azzal tisztában vannak, legalább is a katonaviselt emberek, hogy a 7.8 milliméteres Mannlicher puskából nem lehet 9 milliméteres lövedéket kilőni. Azt is tudják, hogy egy 9 milliméter kaliberű puskához nem lehet 8 milliméteres lőszert használni. Azzal azonban nincs tisztában az átlag olvasó, hogy bizonyos típusú repülőgépek (bizonyos kivételekkel) csak az ahhoz a típushoz rendszeresített bombákat tudják bombatáraikban felfüggeszteni. A felfüggesztésen kívül rögzíteni is kell a bombákat, hogy a szállítás alatt ne lötyögjenek; biztosítani kell a bombákat, hogy idő előtt fel ne robbanjanak és a kioldó berendezéssel úgy kell kioldani a bombákat, hogy azok a megfelelő ballisztikai pálya után a célba találjanak. Azok a bombázógépek amelyek a bombákat a gép belsejében az ún. bombatárakban függesztik fel, általában nem tudnak „idegen” bombákat használni. Azok a külső felfüggesztésű berendezések, amelyek a szárnyak alatt, illetve, a törzs alatt vannak felszerelve, könnyen átállíthatok „idegen” bombák felhasználására. Ugyancsak könnyen átalakíthatok idegen bombák használatára a törzs belsejében lévő egy réteges vízszintes „rácsos” felfüggesztő berendezések. A fentiek figyelembevétele azért fontos, mert ha ismerjük a bombák adatait (1.) illetve a bombázógépek bombafelfüggesztő berendezését, valamint a géptípus teherbírását, akkor következtetni lehet arra, hogy bizonyos bombákat milyen típusú gépek tudnak technikai adottságaik alapján felfüggeszteni, a célterületre szállítani és ott „ledobni”. Természetesen ennek a fordítottja is lényeges. Ugyanis arra is lehet következtetni, hogy melyek azok a géptípusok amelyek bizonyos bomba típusokat nem tudnak — technikai berendezésük különlegessége miatt — „használni”. A tárgyi bizonyítékok (fényképek) és a szemtanú nyilatkozatok nem hagynak kétséget a bombák származása felől. (2.) Ha meg akarjuk tudni, hogy milyen repülőgépek bombázhatták Kassát, akkor olyan bombázó gépeket kell keresnünk és találnunk, amelyeknek a bombázó berendezése alkalmas volt arra, hogy a Kassára dobott bombákat felfüggessze, tárolja, rögzítse, biztosítsa (a gyújtókat), élesítse (a gyújtókat) és kioldja a bombákat. A legvalószínűbb feltevés az (a szóráskép (3.) és a szemtanúk nyilatkozatai alapján), hogy a repülőgépek egyenként 10 bombát dobhattak. Ennek a feltevésnek az alapján azokat a repülőgép típusokat kell elsősorban kikutatni, amelyeknek a „tipikus” bombaterhelése 10x100 kg. Nem valószínű, hogy nagyobb megterhelésű gépek fél rakománnyal jöttek volna bevetésre. Repülőharcászati szempontból ez logikátlanságnak minősülne (kivéve azt az esetet, amikor a bombák egy részének a súlyát üzemanyaggal kell pótolni a repülőtávolság, azaz egy töltéssel való leszállás nélküli távolság miatt.) Nem egyszerű a feladat, hogy olyan repülőgép típusokat találjunk, amelyek a fenti követelményeknek megfeleljenek. Évekig elhúzódott az adatgyűjtés. Össze kellett gyűjteni és ki kellett értékelni a Magyarországgal szomszédos államok kétmotoros bombázó gépeinek a műszaki leírását. A német, szlovák, román és szovjet légierők gépeit bombázó-technikai szempontból részletesen ki kellett értékelni. Úgyszintén meg kellett állapítani a Jugoszláv Királyság bombázóinak a műszaki adatait is, mert ezek némelyike a Szovjetunióba menekült 1941 áprilisában. A németek által zsákmányolt, főként az Armée de Г Air (Francia Légierők) gépeit is ki kellett értékelni a „lehetségesség” szempontjából. A német verzió A német bombázók felfüggesztő berendezése és a milliméterek töredékeinek pontosságával épített bombatárak a „Luftwaffe” által rendszeresített bombák befogadására készültek. A 46 Luftwaffe arzenáljában rendszeresített (standardizált) bombatípusok „hivatalos” elnevezései a következők voltak: (SC) Spreng Cylindrische Bombe, (SD) Spreng Dickwand Bombe.
