Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)

Gaál Gyula: Hadszintér a felhők között

szálltak fel.63 Halasi főhadnagy jelentett egy La-5 lelövést 15-én Bicskétől délre. December 17-én Füleky főhadnagy és Nemeslaki őrmes­ter egy magányos Liberatort lőttek le kora dél­után Dunaföldvárnál. 18-án és 19-én az ameri­kaiak a soproni pályaudvart bombázták. Dél­utántól estig szovjet csatarepülők több hullám­ban támadták a veszprémi vasútállomást.62 A december 20-án reggel megindított nagy szov­jet támadás a levegőbe küldte mindkét oldalon a repülő egységeket. Egymást követő hullá­mokban szovjet csata és vadász gépek támad­ták a Várpalota, Berhida és Veszprém közelé­ben lévő utakat, majd a várpalotai és veszpré­mi repülőtereket. Az I. osztály gépeit harcba vetették. Szentgyörgyi zászlós egy Il-2-est lőtt le Szentkirályszabadjától délkeletre, további három pedig a Várpalota körül összpontosí­tott védelemnek esett áldozatul. A délután fo­lyamán Lója főhadnagy a 4. századtól egy La- 5-öst pusztított el.65 Az egyre élénkülő szovjet légitevékenység ellen bevetett gépek az ezt kö­vető napokban jó eredményeket könyvelhettek el. December 21-én Fábián őrmester és Kras­­csenics szakaszvezető egy-egy La-5-öst, 22-én v. Tobak hadnagy egy H-2-est és egy Jak-9-est, 23-án v. Szecsey hadnagy egy másik Jak-9-est és 24-én Nánási hadnagy egy La-5-öst pusztí­tott el légiharcban. Kétségtelenül Tobak had­nagy érdemelte ki a legmagasabb helyről jö­vő köszönetét, miután egy FW 58 Weihe mögül kilőtte a Jak-9-esét. Ugyanis a Weiheben uta­zott a Luftflotte 4 parancsnoka. Másnap azon­ban fordult a szerencse, mert egy Jak-9-es pi­lótája a kezén megsebesítette.66 December 25- én a 3. század szabad vadászatról visszatérő­ben ellenséges gépekkel találkozott. Halasi fő­hadnagy egy ismeretlen típusú repülőgéppel találta magát szemben. Mindkét pilóta tüzet nyitott. Halasi gépágyúja telibe találta ellenfe­lét, darabok váltak le a gépről, kigyulladt, majd a földbe csapódott. Veszprémben a tí­pustáblázaton áldozatát egy IAR-38-assal azo­nosították. Feltehetően ez volt az egyetlen ma­gyar légigyőzelem román gép ellen a háború alatt.67 December második felében valóban fellán­golt a repülő erők tevékenysége. Különösen a 17. légihadsereg tett nagy erőfeszítéseket: ada­taik szerint december23-án a Dunántúl felett összesen 749 nappali és 100 éjjeli bevetést haj­tottak végre, majd 24-én 953 nappali és 136 éj­szakai felszállással adott taktikai támoga­tást.68 Bár az időjárás nem javult, az év utolsó napjaiban a légitevékenység üteme egyre gyorsabb lett. A szovjet offenzíva eredmény­nyel járt, Székesfehérvár elesett, a fővárost bekerítették, de az arcvonal rövidesen megszi­lárdult a Dunántúlon. A 101./I. osztály decem­ber havi kimutatása szerint az egység 70 beve­tést repült 250 géppel, 13 légigyőzelmet ara­34 tott 11 saját gép és egy pilóta elvesztése mel­lett. A 101./II. osztály e hónap alatt 26 beve­tést repült és 5 légigyőzelmet szerzett saját veszteség nélkül.69 1945 első hetében nem volt amerikai berepü­lés a magyar légtérbe, főleg az időjárás miatt. Ez azonban nem gátolta a Magyarország fö­lött küzdő magyar—német és szovjet légi ala­kulatokat. Az újév előtt beállott fagy megol­dotta a két szovjet légihadsereg legégetőbb problémáját: a talaj megkeményedett és a tá­bori repülőterek ismét használhatók lettek, így az 5. csatarepülőhadtest gépei ezidőben naponta 200-300 bevetést végeztek, egy-egy személyzet naponta háromszor-négyszer is fel­szállt. Ezt a sikeres német előretörés tette szükségessé, amikor is az éleik elérték a Du­nát.70 Január 1-én az 1. század 9 gépe Ősi térsé­gében német csatarepülőgépeket biztosított, amelynek folyamán az ellenség légvédelme három Me 109-est lelőtt. Buzogány zászlós el­tűnt.71 A következő napon három magyar gép került ismét Ősi fölé, ahol az egyiket a légvé­delem lelőtte, Dómján őrmester hősi halált halt. A II. osztálytól Nánási hadnagy jelentet­te két Il-2-es lelövését, Murányi Tibor zászlós pedig egy Jak-9-est. Tábori Sándor tizedes az 1. századtól fegyver kipróbáláson szovjet cso­portokat, egy kocsioszlopot támadott géppus­­katűzzel, valamint két repülőgépet megron­gált a székesfehérvári repülőtér felett.72 más­nap az I. osztály gépei több légiharcban vettek részt a Dunántúl felett.73 Sikeres nap volt január 3-ika. A felszállópá­lyán keresztbefújó szél miatt egy súlyos géptö­rés és néhány további baleset történt, de a bevetett 1. század pilótái féltucat győzelem­mel tértek haza. A napi események szerint szovjet csata és vadász repülőgépek több al­kalommal állásokat támadtak Küngös környé­kén, majd a német csatarepülőgépek és ma­gyar gyorsbombázók kíséretére felszállott, I. osztályba tartozó Me 109-eseket La-5-ösök támadták meg. Az ezred összesen nyolc beve­tést repült 25 darab gép részvételével. A Ba­­latonakarattya, Küngös és Ősi felett kialakult légiharcban Szikora szakaszvezető két Jak-9- es, Buday szakaszvezető egy La-5-ös, Cserny és Málik hadnagyok pedig egy-egy további Jak-9-es megsemmisítését jelentették. Ezen­kívül Báti János, Nánási hadnagyok és Nagy József szakaszvezető egy-egy Jak-9-est, Ba­logh Pál hadnagy pedig egy La-5-öst igényelt. Három magyar pilóta ejtőernyővel ugrott, Sze­csey Gábor hadnagy gépét pedig az ellensé­ges légvédelem leszállásra kényszerítette, a pilóta fogságba került.74 A következő napon, 4-én az I. osztály három bevetést végzett 17 géppel. Tóth hadnagy és v. Szentgyörgyi zász­lós egy-egy La-5-öst lőttek le, viszont az ellen­

Next

/
Thumbnails
Contents