Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)

Gaál Gyula: Hadszintér a felhők között

százados 5. százada novemberben esett át a tűzkeresztségen. A 6. század, Papp Tibor főhadnagy vezetése alatt, mint gyakorló egység működött az őszi és téli hónapok folyamán, amikor harci kiképzésben részesítették az ezredhez bevonult pilótákat, mielőtt azok megkapták a századokhoz való beosztásukat. Október 17-én Csathó őrnagy ezredparancsnokhelyettes lett, osztályát Fülöp István őrnagy vette át.16

Az ezreddé bővülés folyamán változások történtek az I. osztálynál is. A 101./I. osztály parancsnokává Scholtz Miklós századost nevezték ki, helyébe, mint a 101/1. század parancsnoka, Irányi Pál főhadnagy került. Augusztusban Ujszászy György százados I. oszt. pk.h. lett és őt Papp Tibor főhadnagy követte a 101./2. századnál. Pappot azonban egészségi okok miatt hamarosan leváltották és helyére v. Debrődy György főhadnagy került. A 101./3. századnál nem történt változás, de Pávay Vájná György főhadnagy helyettesítette Bejczy József századost a nyár folyamán.

Az ezred megalakulásával járó szervező munka, műszaki és ellátási feladatok megoldása nem volt könnyű a háború utolsó esztendejében. De a nehézségek mellett is feltűnő az egyre élénkülő amerikai légitevékenységgel szemben a bevetések hiánya augusztus végétől októberig. Az eredeti osztály ekkor teljes hajózó személyzettel és gépállománnyal rendelkezett. A tétlenség közvetlen és egyetlen ismert oka az, hogy a honi légvédelmi parancsnokságtól nem kaptak bevetési parancsot. Eltekintve a repülőterük védelmét szolgáló,az ezredparancsnok által elrendelt riadó felszállásoktól, szeptember 25-ig minden ellenség — ez esetben al5. légihadsereg — elleni bevetéshez a honi légvédelmi parancsnokság parancsa volt szükséges. Ez a szerv szabta meg a vadászok működési légterét és a bevetett gépek számát. Ekkor már erős német vadászkötelékek érkeztek Romániából Magyarországra és ezek — soraikban számos eredményes ásszal — szintén részt vettek az ország védelmében, így feltehető, hogy a légvédelmi parancsnokság kímélni akarta a magyar vadászokat a sokszoros túlerő ellen, de az sincs kizárva, hogy passzív szerepe politikai nyomásra történt.17 Októbertől azonban megváltozott a helyzet és a fehérkeresztes vadászok folytatták bevetéseiket — két tűz között — a fehércsillagos amerikai és a vöröscsillagos szovjet gépek ellen. A földi erők támogatására pedig egyre több taktikai feladatot végeztek.

A román árulás folytán számos Luftwaffe kötelék települt Magyarországra. A Székelyföldön csupán két repülőtér állt rendelkezésre a Luftflotte 4 egységeinek a fogadására, Szászrégen és Szász Budák. A német ellátás azonnal működésbe lendült és az előbbire augusztus

28

28-án, az utóbbira 30-án érkezett meg a továbbrepülésre szükséges üzemanyag. Az I. Fliegerkorps alakulatai már augusztus 25-én készen álltak a Szászrégenbe való áttelepülésre, ahová 27-én a csatarepülő és felderítő egységek követték őket. A Jagdführer Rumänien alá tartozó vadász és éjjeli vadász alakulatok Budákra, egy bombázó osztláy és egy felderítő század pedig Debrecenbe települt. Az I. Fliegerkorps földi részlegei a Bodzai-szoroson keresztül indultak Magyarországra.18 A székelyföldi repülőtereken leszállt német gépek feltöltés után tovább repültek tiszántúli repülőalapokra. Szeptemberben a Luftflotte 4 Magyarországra érkezett egységei dunántúli repülőterekre kerültek. Ez a három osztály a II./JG 51, II./JG 52 és I./JG 53 volt. Októberben Ernst Düllberg őrnagy vette át a német osztályok parancsnokságát, s ugyanekkor a 101. ezredet is harcászatilag alá rendelték.9 A 101. ezreden és a németeken kívül még a magyar 102. repülődandárral hazatért 102./1. és 102./2. századok (később a 102. önálló vadász osztályban összevonva), a Börgöndön szerveződő 102. vadászbombázó osztály és az 5./1. éjjeli vadász század állt készen, vagy készült, a magyar légtérben való bevetésre. Ebben az írásban azonban csupán a 101. ezred működését tárgyaljuk.

Október 7-én, 8-án, 9-én, 10-én, és 11-én erős amerikai kötelékek hatoltak be az ország légterébe bombázó és alacsonytámadó feladatok végrehajtására, de légiharcra magyar vadászokkal nem került sor. Október 12-én 160 Mustang támadott vasúti szerelvényeket és folyami uszályokat Bécs és Budapest között, majd rácsapott egy csoport a seregélyesi repülőtérre. A 325. osztály legkevesebb 35 mozdony és 15 földön lévő repülőgép megsemmisítését jelentette. Ezalatt a 101./I. osztály és a 101./4. század bevetett gépei Makó—Szeged körzetében támadtak tiszai átkelőhelyeket, majd egy szovjet oszlopot és vasúti szerelvényt lőttek végig. Kevés üzemanyaggal és kevés lőszerrel visszatérve a 4. század már megkezdte a leszállást, a többi gép kiengedett futókkal várt a sorára, amikor a kötelék utolsó egységét, az 1. századot Mustangok támadták meg. Cserny Miklós hadnagy gépe elsőnek kapott találatot, a pilóta könnyebben sebesült, de sikerült Me 109-esét Balatonlelle közelében a földre tenni. Pillanatokon belül a meglepett 1. és 2. század magához tért és a kétségbeesett légiharc elhúzódott a Balaton fölött. Az előnyös helyzetben lévő amerikaiaknak sikerült két gépet lelőniök, Balogh Károly főhadnagy és Bélavári Pál hadnagy hősi halált haltak. Dóra Ambrus őrmesternek sikerült gépét kivonni az üldözők gépágyútüzéből, de az üzemanyaghiány miatt leállt motorral kénytelen volt megkísérelni a leszállást. Tótvázsony