Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
vitéz Magyarosy Sándor: Emlékirataim
így hát a tőlük megvett szabadalmak alapján nekiláttunk új repülőgépgyárak építéséhez. Ebben a németek készségesen segítségünkre voltak, — mert érdekükben állott, hogy sűrűn és hatásosan bombázott repülőgépgyáraikat decentralizálják és hogy majdan velük együtt hatásosabban harcolhassunk. így jutottunk hozzá, hogy a Messerschmitt 109. vadászrepülőgépeket Győrben- és a Messerschmitt 210. nehéz vadász egyben bombázógépeket Csepelszigeten gyárthatjuk. — Weiss Manfréd és a német gazdasági érdekeltség összeállt és külön részvénytársaságot hozott létre. Az itt gyártott gépek közül a közös érdekeltség folytán csak minden harmadik jutott nekünk. — A többi Németországé volt. — Egy újtípusú repülőgép gyártásának a megindulásához a rendszeresitéstől kezdve kb. 1-2 év idő szükséges, nemcsak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is — hiszen kb. 30.000 alkatrésze van egy ilyen repülőgépnek. Nekünk még a gyárat is meg kellett előbb építeni. Az első Messerschmitt 210. gép 1942-ben jött ki. 1944-ben már 273 ilyen gépünk volt. A Messerschmidt 109. vadász gépekből nem kellett leadnunk a németeknek azok gyártásában tőlük függetlenek voltunk. Azokból is az első gép 1942-ben lett kész és 1944. évben már 450 ilyen gépünk volt. — Még hivatalba lépésem előtt megkezdődött a Héja nevű vadászgépek gyártása. Most már nem emlékezem, hogy olasz szabadalom alapján-e, vagy pedig magyar találmány volt? Mindenesetre azért kezdték el ezek gyártását, mert akkor még a Messerschmitt 109. vadászgépek gyártása nem volt biztos és azért, hogy esetleges bombázások idején ne csak egy vadászgép gyárunk legyen, de messze egymástól kettő. — Ezekből 1943-ra 86 gép készült el. Ezeknek a berepülésénél azután kiderült, hogy gyors éles kanyar vételénél dugóhúzóba kerül, amit csak akkor lehet kiegyensúlyozni, ha még nagy magasságban van, — különben menthetetlenül lezuhan, gyors, éles kanyarra viszont a légiharcban nagy szükség van. — Tehát ezek a gépek nem voltak 100 %-ban alkalmasak a légi harcra — amely nemcsak nagy magasságban folyik, de ha kell alacsony magasságban is. — Ezért mindjárt az első gépek használatba vétele után írásban megkérdeztem mindazokat a tiszti pilótákat akik a gépeket a vadászrepülőszázadoknál repülték és azokkal gyakorlatoztak, hogy vállalják-e a kockázatot és hogy tovább gyártsuk-e azokat, vagy abbahagyjuk-e azok gyártását? Az összes megkérdezettek írásban jelentették, hogy ismerik a gépnek ezt a tulajdonságát, vállalják a kockázatot és amellett voltak, hogy gyártassuk azokat továbbra is, — ők figyelemmel lesznek a Héja eme sajátosságára. - Ezeknek a jelentéseknek az alapján a vezevitéz Magyarosy Sándor altábornagyi képe tőség, amelynek a jelentéseket előterjesztettem úgy határozott, hogy azokat tovább gyártassuk. — Emlékezetem szerint nem futott be jelentés arról, hogy a Héja eme sajátossága miatt — ifj. Horthy Istvánt kivéve — bárki is lezuhant volna. — A megkérdezettek között volt Horthy István kormányzó helyettes is, — aki akkor Szolnokon az ottani vadászrepülő századnál teljesített tényleges szolgálatot, hogy kellő gyakorlatra tegyen szert a harctérre való kivonulása előtt. — Ő is vállalta a kockázatot és a továbbgyártás mellett foglalt állást. — Sajnos azután áldozatává vált a Héjjá eme rossz tulajdonságának, mert utolsó felszállása alkalmával amikor az őt követni hivatott repülőgép kísérőjére várt — a levegőben alacsony magasságban hirtelen éles kanyart vett és lezuhant. — Ez a valóság! Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy szabotázs történt és nem felel meg a valóságnak az a híresztelés sem, hogy ittas volt amikor felszállott. — Szolnokra való bevonulása óta sohasem vett alkoholos italt magához még a legkisebb mennyiségben sem. Ezt vallották tiszttársai — és magam is több alkalommal étkeztem vele együtt Szolnokon való tartózkodása alatt hivatalos fogadásoknál és sohasem ivott mást mint ásványvizet. 19
