Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
vitéz Magyarosy Sándor: Emlékirataim
Emlékirataim vitéz Magyarosy Sándor, m.kir. vezérezredes. A hadapródiskolától a vezérezredességig terjedő 40 év történetét örökítik meg az emlékiratok 74 gépelt oldal terjedelemben. A vezérezredes úr 1970-ben írta meg az emlékeit. „Katona voltam 14 éves korom óta, amikor a m.kir. nagyváradi honvéd hadapródiskolába felvettek. Ottan kaptam meg a katonai nevelés alapjait és ezeken az alapokon álltam egész katonai pályafutásom idején. Tisztesség, becsületesség, kötelességteljesítés, haza iránti hűség, vallásosság...” ...,,A növendékek zöme a polgári középosztály családjaiból került ki. (Magyarosy vezérezredes édesapja állomásfőnök volt Losoncon. — Szerk.) Főnemesi családból származók nem voltak köztünk a nagyváradi hadapródiskolában. Voltak közöttünk hivatásos altiszti családból származók, továbbá iparos, kiskereskedő és kisgazda családból származók is... Későbbi pályafutásunk alatt nem számított a származás. Kizárólag a képesség, a tudás és a rátermettség volt a mérvadó a legmagasabb állások elérésénél.” Az első világháború alatt szolgált az orosz, a román és az olasz frontokon. 1914 szeptemberében súlyosan megsebesült Rawaruszkánál, de három hónap múlva ismét szolgálatban állt. Még 1913-ban felvették az úgynevezett „Felsőbb Tiszti Tanfolyamra” (ami vezérkari előképzésnek felelt volna meg.) 1917-ben két hónapi újabb előkészítő tanfolyam után alkalmasnak találták „alacsonyabb vezérkari szolgálatra való beosztásra.” 1918 elején rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumba nyert beosztást. Volt frontalakulata névszerint kérte az alakulathoz való visszahelyezését. Ez megtörtént. Az olasz fronton érte az összeomlás. 1918-ban a hazatérése után a Fegyverszüneti Bizottságba, majd a miskolci gyalogezredbe osztották be. Ausztriába disszidált. Innen még a román megszállás alatti Miskolcra viszszarendelték, azzal az utasítással, hogy szervezze meg a helyi katonai parancsnokságokat, amelyek a románok kivonulása után ideiglenesen átveszik a közrendészetet. 1920. Elvégezte az egy éves vezérkari tanfolyamot. 1921. Magyarország Kormányzója Katonai Irodájában szolgált. 1924. Vezérkari törzstiszti vizsga, (első hely!) 1927. Vezérkar Főnöke Személyügyi Osztály, előadó. 1929—32 Hadiakadémia: hadászat és hadtörténelem tanár. 1932. Budapesti I. Honvéd Hadtest (akkori nevén vegyesdandár) vezérkari főnök helyettes. 1934. Vezérkari Főnök szárnysegéde. 193.? Budapesti I. Honvéd Hadtest vezérkari főnöke. 1937. Vezérkari főnök hadműveleti osztályának a vezetője. 1938—40. Komáromi 2. határvadász dandár parancsnoka. 1940. Honvédelmi Minisztérium. Kiképzési csoport főnöke. 1924—44. Légügyi Főcsoport főnöke, Légierők parancsnoka. 1944. Nyugdíjas. 1944. SAS behívó. Áttelepülési Kormánybiztos. 1945. „Háborús bűnös”. Amerikaiak kiadják. Andrássy út 60, Markó utcai börtön, Népbíróság, felmentés. Szabadlábra helyezés. Internálás, Kistarcsa. Újabb népbíróság. 2 évi fegyház. 1948. Szabadulás, disszidálás. 1948. Kivándorlás Argentínába. 1965. Bevándorlás az Egyesült Államokba. 1972-ben 81 éves korában meghalt Clevelandban. (Részlet a kézirat 69-70. oldalairól, az emigráció feladatáról.) ... „mentsük ami menthető: maradjunk meg magyaroknak! Ápoljuk és adjuk át gyermekeinknek a magyar nyelvet, támogassuk a nemzeti irodalmat, iskolázást, művészetet: tartsuk meg a régi magyar szokásokat, ünnepeljük meg nemzeti ünnepeinket, tanítsuk a magyar történelmet.” Vezérezredes úr, ezeket a célkitűzéseket szolgálja a Magyar Szárnyak. Szerkesztő. Werth Henrik vezérezredes a vezérkar főnöke egy napon magához hivatott és elmondotta, hogy nincsen megelégedve a légierőknél a fegyelemmel. Nagyon sok a fegyelmetlenség és a légi erők akkori parancsnoka Háry — nem tud rendet tartani. Werth egy nem repülőktől származó parancsnokot akar a légi erők élére kinevezni és erre engem szemelt ki. — Én jelentettem, hogy erre az állásra nem érzem magam alkalmasnak, mert miután nem származom a repülő fegyvernemtől, ottan sohasem szolgáltam nem ismerem annak belső életét és így valamely fegyelmi ügynek az elintézésénél nem tudnék helyesen, tárgyilagosan intézkedni, hanem kénytelen lennék valakinek a tanácsát kérni és arra hallgatni. Kérdés, hogy helyes tanácsot kaptam-e? Ezért ja17
