Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)

Gaál Gyula: Fehér kereszt és fehér csillag

7. Egyes kiadványokban találhatók számszerű adatok, de ezek nem csupán hiányosak, hanem helytelenek is. Christopher Shores, angol repülő író és történész osztja ezt a véleményt.

8. “The Soviet Air Force in World War II” Melbourne, 1973) Ray Wagner fordításában és szerkesztésében. Eredetileg a szovjet hadügyminisztérium kiadásában jelent meg.

9. Minden segítségért, helyesbítésért, hozzászólásért rendkívül hálás lennék, úgy hajózó, mint földi személyzet részéről.

10. Az előzményekkel kapcsolatban: “The Bombs of April” az "Air Combat” (USA) 1979 szeptemberi számában és “Jó idő várható Budapest felett” a kanadai “Magyar Szárnyak” 1980 évi számában.

11. Ezekért (az egyelőre bizalmas) közlésekért Christopher F. Shores történésznek tartozom köszönettel. Shores néhány ismertebb munkája: “Fighters over the Desert” (London, 1969), "Fighters over Tunesia”, “Aces High” (London, 1966, valamint számos cikk és tanulmány angol és amerikai szaklapokban.

12. Pl. Shores-al külön-külön jutottunk arra a konklúzióra, hogy aP-38 Lightning egységek veszteség jelentései, valami oknál fogva nem teljesek.

13. A légigyőzelmeket a 103. légvédelmi tüzérosztály igazoló bizottsága vizsgálta ki. Előfordult, hogy a nyár folyamán felterjesztett igénylésekre 1945 februárjában érkezett válasz. (Lásd: 101. vadász ezred 1945/27. sz. ezredparancsa.)

14. A 101. vadász repülő ezred légigyőzelmei. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság részére összeállította a Honvédelmi Minisztérium Légügyi Osztálya Szabó Mátyás alezredes vezetésével 1946-ban. A továbbiakban: LL.

15. A felterjesztett légigyőzelmi igények lassú kivizsgálására jellemző a 101. vadász osztály 100. légigyőzelmének a megünneplése. Az osztály minden történt kivizsgálás alapján és az osztálynál számontartott adatok szerint ezt 1944. augusztus 22-én érték el. Viszont az igazoló bizottság 5 hónappal későbbi döntése ezt kétségessé tette.

16. H. M. 554/M. Hdm. vkf. 38.-1944. (Heppes A. alezredes anyakönyvi lapja.)

17. Az alakulat szervezésére és felállítására vonatkozó közlemények főleg Heppes alezredes visszaemlékezésére alapozódnak.

18. Wilhelm Gath őrnagy, aki szintén a Szikla-központba volt beosztva (mint Jagdabschnittsführer Ungarn), többek között a következőket mondja: “Diese ungarischen Verbände (ti.: a 101. osztály egységei) wurden teils in Anlehnung an deutsche im ungarischen Raum liegende Jagdverbande eingesetzt, teils auch allein. Sie haben sich nach meiner Erinnerung prächtig geschlagen und dabei leider auch entsprechende Ausfälle gehabt. Es was beinahe die Regel, dass bei einem Einsatz, bei dem die Ungarn Feindberührung bekamen, drei oder vier Flugzeugführer aussteigen mussten. Major Heppes selbst, der damals immerhin schon vierzig Jahre alt war, hat in diesem Sommer vier oder sechs einwandfreie Viermot-Abschüsse gemacht. Durch Unerfahrenheit im geschlossenen Einsatz, durch Sprachschwierigkeiten, usv. kam es allerdings auch relativ häufig vor, dass die Ungarn überhaupt nicht rankamen, wie man in der Jägersprache sagt. Deutsche Kameraden, die nicht genügenden Kontakt mit den Ungarn hatten, neigten naturgemass leicht dazu, ihnen Vorwürfe zu machen, ich selbst weiss jedoch aus vielen Gesprächen mit Heppes und seinen Flugzeugführern, dass kaum ein deutscher Jagdflieger mehr von seiner Aufgabe erfüllt sein konnte, als es die Ungarn damals waren.”

19. A háborús évek alatt a sajtónak nyilatkozó vadász repülők általában nyíltan beszéltek az angolszász légierők nyomasztó fölényéről. Hasonló vélemények még a háborús szellem fokozását szolgáló lapokban is (pl. “Magyar Szárnyak”, “Egyedül vagyunk”) megjelentek.

20. Harold Faber (szerk.): “Luftwaffe: An Analysis by Former Luftwaffe Generals” (London, 1979). Idézet: “Thus, in 1944 the German fighter aircraft forces were unable to combat effectively the enemy air attacks, which were sytematically directed towards the destruction of the sources of German military strength.” Továbbá: “Beginning with the American bomber attacks in 1944, with their strong fighter escort, Germany’s day-fighter defenses were doomed to operations which resulted in heavy losses and yet failed to inflict any appreciable demage.”

21. К. C. Carter and R. Mueller: “The Army Air Forces in World War II: Combat Chronology 1941—45” (Washington, 1973). A továbbiakban: CC.

22. MRT. Irányi szerint 12. A bevetés leírása Irányi és Nagy József közleményeire alapozódik.

23. Glenn B. Infield: “The Poltava Affair” (London, 1973). Az “Egyedül Vagyunk” 1944 decemberi számában készült riport szerint Zsíros a vezérgépfet lőtte le. (Ez majdnem sikerült.)

24. Forrás: Unger József közleménye.

25. K. F. Smy: “History of No. 60 Squadron, SAAF”, az “Air Pictorial” 1979 februári számában (Anglia). A dátum valószínűleg június 16, ugyanis e napon érte támadás Budapestet. Június 13-án Münchent támadták. Kérdésemre a szerző azt válaszolta, hogy az eredeti iratok már nem állnak a rendelkezésére.

26. Shores adatai.

27. A bevetés leírásához felhasználtam Heppes Aladár és Karátsonyi Mihály közleményeit, valamint a bevetési jelentést.

28. "Magyar Szárnyak” (Kanada) 1982. szám. Az eredeti “Magyar Szárnyak” 1944. szeptember 15-i száma idéz egy (számozás nélküli) légierőparancsot, ami szerint v. Bánfalvy István vezérőrnagy, a légierő parancsnoka, Lőrincz szakaszvezetőt soronkívül előléptette a hármas légigyőzelemért. Ugyanez megjelent röviden a “Magyar Katonai Szemle” 1944/10. számban.

29. A bevetés leírásához felhasználtam Heppes és Nagy József közleményeit, a bevetési jelentést, az MRT és az LL idevágó adatait. A hősi halált halt Eiben szakaszvezető neve fonetikusan Ajbennek van írva az iratokban. (A sírkövön Eiben áll.)

30. J. RajninacandJ. V. Sanders: “Readinessy Squadron” az “Aero Album" (USA) 1971 tavaszi számában.

31. Chris Shores közleménye. Viszont a Liberatorról nem tud. A 31. vadászosztály 4 Mustangot vesztett, de 12 Me-110/210 lelövését jelentette. Eszerint német alakulattal lehetett harcban.

32. A bevetési jelentés alapján.

33. W. F. Craven and J. L. Cate: “Army Air Forces in World War II: Europe Argument to V-E Day” (Chicago, 1951). A továbbiakban: AAF. CC szerint “több mint 620”.

34. Hans Ring (Gemeinschaft der Jagdflieger) kb. 15 évvel ezelőtti közleménye, aki a német alakulatok számát mintegy 62 vadász és romboló gépre teszi (beleértve az I/ZG 76 tizenkét Me-410-esét, az I/Zg 1 kb. 20 Me-110- esét és a Il/JG 27 kb. 25—30 Me-109-esét), de nem zárja ki egyéb egységek részvételét (mint pl. a Börgöndön levő Schul-JG 107 oktatókból álló rajait). De úgy a bevetésen résztvevő magyar pilóták, mint az ellenséges jelentések a német gépek számát lényegesen magasabbra teszik. Veress D. Csaba a “Veszprém megye és a szövetséges hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban” (Veszprém, 1980) c. tanulmányában “mintegy 100” Me-410- esről beszél, ami erős túlzásnak látszik.

35. Szakály József hadnagy közleménye.

36. A Mustang pilótával történt epizód bővebben az “Air Combat” (USA) 1975 májusi számában és az “Ausztráliai Magyarság” 1975 szeptemberi számában.

37. A Magyar Távirati Iroda 55 ellenséges gép Magyarország feletti lelövéséről adott hírt. A légicsata résztvevői a lelőtt amerikai gépek számát 60—70-re teszik. Sem a légvédelmi tüzérség, sem a németek igénylései, ill. veszteségei jelenleg nem ismertek, kivéve az OKW Bericht által közreadott 45 gépet (34 négymotoros és 11 vadász). A fenti 6. alatt említett felhívásban Sárhidi Gyula 180 német gépről tett említést és az amerikai emberveszteséget 720 főre tette. Ugyancsak közli, hogy a futárgépek által a levegőből észlelt roncsok száma a déli határig 70—72 volt, de ezenkívül még számos gép zuhant le az országon kívül.

38. A bevetés leírásához Heppes, Irányi és Faludi közleményeit, a bevetési jelentést és a MRT vonatkozó részét használtam.

39. A július 3-i légitevékenységről egyéb adat eddig nem áll rendelkezésre.

40. CC. Az AAF szerint több mint ezer B-17 és B-24.

41. Faludi közleménye szerint, a lelövést a földről Szíjártó Ferenc százados végignézte.

42. Lásd: a kanadai “Magyar Szárnyak” 1982. évi számát.

43. E pilótának a kilétét még nem sikerült megállapítani. Heppes szokásos kísérője Faludi szakaszvezető ekkor egy Lightninggel volt elfoglalva.

44. A bevetés leírása Heppes, Faludi, a bevetési jelentés, és a “Magyar Szárnyak” 1944. szeptember 1-i, 15-i és október 1-i számai alapján.

45. CC: 18 gép, valamint nagyszámú eltűnt gép. Az AAF szerint: 25 bombázó. Az OKW Bericht összesen 71 négymotorosról és 21 vadászról ad hírt, beleértve Közép-Németországot és Felső-Sziléziát.

46. Bővebben: Heppes Aladár: “A veszprémi repülőtér bombázása 1944. július 8-án, a kanadai “Magyar Szárnyak” 1980 évi számában.

47. “Magyar Szárnyak” 1944. szeptember 1. Ezt bizonyítják Shores adatai is, amely szerint két Lightning egymásnak ütközött és lezuhant.

48. Ez a második ismert eset. Lásd: kanadai “Magyar Szárnyak” 1980. évi számát (36. oldal). Ezzel a keleti arcvonalon is kísérleteztek. (Tömő László százados közleménye.)

49. A bevetés leírásához Debrődy, Karátsonyi közleményeit és a MRT-t használtam. Az említett Mustangok valószínűleg a (teljesen négerekből álló) 332. vadász osztályhoz tartoztak.

50. v. Molnár László hadnagy igazoltan 18 szovjet és 5 amerikai gépet lőtt le. Halála után az Arany Tiszti Vitézségi Éremmel tüntették ki.

51. Lásd: a kanadai “Magyar Szárnyak” 1981. évi számát.

52. A bevetés leírásához Debrődy, Karátsonyi közleményeit és a MRT-t használtam.

53. A varsói harcok augusztus 1-től október 2-ig tartottak. A felkelés két hónapja alatt 181 Halifax és Liberátor, lengyel, brit és délafrikai személyzettel repült át Magyarország felett Lengyelországba. Ebből 31 gép volt a veszteség. A RAF 334. különleges feladatú század lengyelekből álló 1586. félszá-49