Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)

Gaál Gyula: Fehér kereszt és fehér csillag

abban a pillanatban egy két Mustangtól üldözött Me- 109-est vett észre. Azonnal utánuk eredt, beérte őket és tüzet nyitott a közelebbire. Megelégedetten nyugtázta, hogy sorozata célba talált, de ugyanekkor egy hatalmas robbanás rázta meg gépét, lábánál tűz csapott a kabin­ba. Ösztönösen hátrarántva fejét, egyenesen a vadul tü­zelő Mustangok fegyvereinek csövébe nézett. Zuhanás­ba dobta a gépet, nyitotta a kabintetőt, de az ezúttal hosszabbra eresztett heveder megfeszült, amint a cent­rifugális erő félig kiragadta az ülésből. Közben a gép zuhant, hosszú lángcsóvát húzva maga után. Szinte em­berfeletti erővel mégis sikerült neki kioldani a hevedert és meghúzni az ejtőernyő zsinórját. Karátsonyi hadnagy iszonyú égési sebeket szenvedett, de hosszú és fájdalmas operációk és kezelés után annyira rendbe jött, hogy 1945-ben visszatérhetett az egységéhez. (51) Nyemecz zászlóst szintén lelőtték, szintén ejtőernyővel ugrott, de az egyik Mustang pilótája géppuskatűzzel tá­madta. Súlyosan sebesült és még aznap a kórházban meghalt. Az augusztur 7-i bevetés szomorú eredménye rész­ben a német gépekkel való közvetlen összeköttetés hiá­nyára és a Szikla által kiadott téves utasításokra vezet­hető vissza. A két hősi halott és egy súlyos sebesülés mellett, csaknem mindegyik gép megrongálódott. Bu­­day és Szikora szakaszvezetők által jelentett Mustang lelövéseket később az igazoló bizottság visszautasította, de egy harmadikat Malik hadnagynak tulajdonítanak. (14) Egy amerikai forrás szerint egy B-24 Liberátor ve­szett el Magyarország fölött, egy Mustang pedig a Bala­ton közelében. A 31. amerikai vadászosztály jelentése szerint, gépei 30 Me-109-essel találkoztak a Balaton fe­lett, s ezekből lelőttek tizenkettőt és megrongáltak hármat. (26) A Me-410-es romboló köteléken kívül a Dunántúl feletti harcokban résztvett esetleges egyéb né­met egységek gépeinek típusa és száma nem ismert. (52) Augusztus folyamán a 15. légihadsereg egységei több berepülést végeztek Magyarország felett, de jelen­tősebb összeütközésre a 101. vadász osztály gépeivel nem került sor. Mintegy 400 négymotoros bombázó au­gusztus 9-én két repülőteret és egy olajfinomítót táma­dott a főváros területén, Fortressek pedig a győri repü­lőgépgyárat bombázták. (21) A gyülekező osztályból a saját légvédelem lelőtte Benkő hadnagy gépét, de a pi­lóta kis magasságból sikeresen ugrott ejtőernyőjével. (1) Az éjjeli átrepülések viszont egyre sűrűbbek lettek a közben Varsóban kitört lengyel felkelés támogatására. (53) Szt. István naptól kezdve az amerikaiak megkezd­ték a középeurópai repülőterek elleni rendszeres táma­dásokat. E napon négymotoros bombázók a szolnoki repülőteret és a vasútállomást szórták meg. Két Liberá­tor veszett el az ország felett. (26) Augusztus 21-én 102 B-24-es támadta Hajdúböszörmény repülőterét és 46 Mustang alacsony támadást hajtott végre az ott levő re­pülőgépek ellen. (21) Légiharcra is került sor, amely­ben Skulka szakaszvezető hősi halált halt. Az osztály három bombázó megsemmisítését jelentette, de ezeket később nem igazolták. Augusztus 22-én került sor az utolsó jelentősebb be­vetésre. Mintegy 530 B-17-es és B-24-es repült be a ma­gyar légtérbe osztrák célpontok bombázására. (21) Ugyanekkor Szombathelyt is támadták, ahol szintén német egységek tartózkodtak. A 101. vadászosztály pi-46 Múlik József és Tóth Lajos (Drumi) hdgy.-ok. lótái is beavatkoztak a harcokba és egy — feltehetően már hazafelé tartó — Liberátor csoportot támadtak meg. A még meg nem erősített információk szerint a lé­giharc a déli határ mentén és horvát terület felett tör­tént, és a lelőtt bombázók közül több a határon kívül zuhant le. Egyet v. Szentgyörgyi zászlósnak tulajdoní­tanak. (1) Az osztálynál számon tartott adatok szerint az e napon jelentett 5 légigyőzelem a 98—102. lelövés volt, amivel a honi légvédelemben harcoló alakulat elérte a százas számot. Ezek mind amerikai gépek vol­tak. Ezt az eredményt a légierőparancsnokság elfogad­ta és egy légierő parancsban közzé tette. (54) A légi­győzelmek igazolásának lassú menete és hihetetlenül hosszú ideig tartó elhúzódása ezt a számot és dátumot utólagosan megdönteni látszik. Erre az alábbiakban rö­viden kitérünk. Az augusztus 22-én igényelt 5 Liberá­tor lelövése valószínűnek látszik, mert legalább egy amerikai forrásból származó adat szerint e napon 9 B- 24-es veszett el Magyarország fölött. Ez nem volt áldo­zat nélkül, mert a légiharcban v. Kovács Pál őrmester hősi halált halt. Augusztusban és szeptemberben az amerikai táma­dások tovább tartottak. Románia árulása folytán az ot­tani német légi egységek Magyarországra való telepítése megsokszorozta a célpontokat, de egyúttal az elhárítás erejét is. Közben a honi légvédelmi vadászerő átszerve­zése és a 101. osztály ezreddé való bővítése is közeledett a megvalósulás felé. Szolgálati ügyekből kifolyólag Heppes őrnagy többször meglátogatta Gotzendorfban a 8. német vadászhadosztály parancsnokot, Handrick ez­redest, akinek harcászati szempontból az osztály is alá volt rendelve. Július 7-én Handrick közölte Heppessel, hogy kérni fogja egy második magyar osztály felállítá­sát. Teljesen őszintén beszélt és kijelentette, hogy a pa­rancsnokságának az eredményesebb részét a 101. osz­tály képezte, mert jól kiképzett, zömében tapasztalt pi-

Next

/
Thumbnails
Contents