Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)

Ormay József: Repülő találkozó 1983. augusztus 20-21

gyár ebéd után, jó hangulatban szá­moltunk be egymásnak az elmúlt év, néha az elmúlt negyven év ese­ményeiről. Késő délután bevonultunk a mú­zeumunkba. Itt találkoztunk Szur­­gyi Mihály ejtőernyős bajtársunk­kal. Szurgyi törzsőrmesterbajtár­­sunk BűffHoSSIjött hozzánk. Átad­­tlTTnégorzesre az ejtőernyős csapat­­zászló 19 zászlószalagját. “38 évig őriztem a zászlószalagokat, hogy al­kalom adtán átadhassam ezeket egy felszabadult Magyarország^ illetékes ejtőernyős alakulatának. Úgy gon­dolom, hogy ezekpek az emlékek­­jlek iff van_aJielyíik_a repülő-múze­­urnbanTlihol ezrek láthatják relik­viáinkat” — mondta Szurgyi bajtár­sunk. Fényképeket és vitéz Bertalan Árpád őrnagy néhány emlékét is átadta Domonkos János gondno­kunknak. JJánhídi Antal, a magyar sportre­pülés kimagasló alakja, (?.8_aqua­­reljjét adományoztam múzeumnak. Levelezőlap nagyságú vízfestmények ezek, amelyeket a 80 éves bajtár­sunk emlékezetből festett abból a célból, hogy ha majd esetleg egyszer a könyveit újra kiadnák, akkor ezekkel lehetne a történeteket il­lusztrálni. Találkozónk záróbeszédét Czapá­­ry Zoltán repülőezredes bajtársunk intézte hozzánk. “Népünk átvészel­te a tatárokat, a törököket, a Habs­­burg-elnyomást is. Át fogja vészelni a kommunista elnyomást is. Otthon a kommunista rendszer moszkvai A zászlószalagok adományozói kifejezére juttatták, milyen szer etet ben és megbecsülésben részesítették ejtőernyőseinket. sunk ajándékát, átadta a múzeum­nak. Nagy Gyula idézett egyik ott­honi bajtársunk beszámoló levelé­ből. Üdvözleteket kaptunk Gaál Gyula és Vasváry József repülő-tör­ténészektől. Ghyczy Tihamér Hol­landiából, Borsányi Julián Bajoror­szágból küldi jókívánságait. Inokai András kilátásba helyezte, hogy jövő évi találkozónkra eljönnek a fe­leségével. Felolvastuk Bognár Kál­mán üdvözlő levelének a részleteit. Papp Árpád és Karátsonyi Mihály telefonon közvetítették jókívánsá­gaikat a “haveroknak”. Horthy Ist­ván bajtársunk özvegye és fia jókí­vánságaikat küldték. Megemlékeztünk Ilovskoje kör­körös védelmének negyvenéves év­fordulójáról. Hatszáz repülő-katona feltartóztatta Ilovskoje repülőterén és annak a környékén az előnyomu­ló oroszokat. A visszaözönlők ezreit fogadták be a védőkörzetbe: magya­rokat, olaszokat, románokat és né­meteket JíC^uJükJKáJmáii hősi ha­lála után.Heppes-Aladár vette át a parancsnokságot. “Tisztjeink, al­­fisztjiTnTcT legénységünk együtt és egymás mellett küzdött, fázott és éhezett. Az együvétartozás tudata tette lehetővé a névtelen 600 repülő­katona kiemelkedő hadtörténelmi jelentőségű teljesítményét — mond­ta Heppesa 1ez r edes, “Német törté­nelmi Beszámolók csak nagyritkán emlékeznek meg arról, hogy a né­met utóvéd csapatok utóvédjei ma­gyar repülő-honvédek voltak. Nem azjín érdemem, hanem a 600 rcptP lo^íonved~ergerné7^Hogv~nővskoie ftéveT)eíékerült_a magyar hadtörté­­néTembé4" — mondt^HeppeElAiair BárTValaki megjegyezte: “The right man, at the right place, at the right time.” (magyarul: A megfelelő em­ber, a megfelelő időben, a megfelelő helyen!) Vasárnap a hamptoni parkban tartottuk meg a szokásos piknikün­ket. Tábori mise után, ízletes ma-Örömteljes találkozás, Holéczy Dani, Domi, Nancy — Dani felesége és Szenteleky Lexi.

Next

/
Thumbnails
Contents