Magyar Szárnyak, 1982 (11. évfolyam, 11. szám)
Szerkesztői üzenetek
Szerkesztői üzenetek TEVELY ATTILA bajtársunk írja: “Az emlékek a Magyar Szárnyakon keresztül, a történések, a helyek és személyek, akikkel együtt éltünk, repültünk, harcoltunk... mind megannyi kincse életünknek." Attila, mi volna, ha a “kincseket” saját emlékeid leírásával gyarapítanád a Magyar Szárnyak számára? TÖBBEKNEK: Köszönöm az alig olvasható kéziratot. De jó volna szépen gépelt, dupla soros, széles margójú, tiszta kópiát kapni. — Szerkesztői álom??? “ZÜTTYÖS”: Hamarabb utolérik a sánta kutyát?. “HARAGOS": Elég volt a szennyes teregetéséből. “FELEDÉKENY”: Nincs szükségünk a “jóindulatukra". "Timeo Danaos et dona ferentes.” "KÖZÖMBÖS”: Ne feledd a Hadiakadémia jelmondatát: “Felelősek vagyunk mindazért, amit teszünk, vagy tenni elmulasztunk." “PESSZIMISTA”: “Minden elmúlik egyszer, minden végére ér...” KÉRÉSEK: Szentgyörgyi Dezsőről jóformán nincs adatunk, dokumentumunk, fényképünk a múzeumunkban. Ki tudna segíteni? Dóczy Lórándról és a Kísérleti Intézetről sokan érdeklődnek. Nincs elég anyagunk. Minden kicsiségért hálásak lennénk. A Stari-Oszkoll “halálerdőről" adatokat, fényképeket kérünk. A “Pro Patria" rovatunk esetleges hiányosságára kérjük, hogy hívják fel a figyelmünket. Név, rang és a hősi halál dátuma szükséges. SAJTÓHIBÁK (csak 39 éven felüliek olvassák!) Nem vagyunk tökéletesek. Durva hibák, elírások, sajtóhibák előfordulnak a Magyar Szárnyakban. Amikor a hibák feletti bánatomat elpanaszoltam az emigrációs sajtó vezető személyének, Vötösváry Istvánnak, akkor a következő történettel próbált vigasztalni: A harmincas évek derekán történt. Az egyik egyházi hetilap beszámolt egy dunántúli városka zászlóavatási ünnepségéről. A szöveg így hangzott: “X. Y. grófnő zászlóanya lelkes közreműködésével megkezdődött a szegbeverés ünnepélyes aktusa.” — A nyomdász kifelejtette a “z” betűt, a “szegbeverés” szóból. Jó humorú plébánosaink mulattak az elíráson. Humor nélküli plébánosaink az ördögöt okolták. A szerkesztő a betűszedői okolta. A következő héten egy mentegetőző, bocsánatkérő cikket kellett írni. A szerkesztő maga szövegezte meg a cikket. Utolsó pillanatban mégegyszer leellenőrizte a szedést. A cikk így kezdődött: “Durva nagy hiba esett...” A szedő véletlenül a “d” betű helyett “k” betűt szedett. Szerencsére a hibát sikerült még idejében kijavítani. Kedves Olvasóink! Bocsánatot kérünk “durva nagy" hibáinkért és a kisebb hibákért Is. Amatőrök vagyunk a szerkesztés berkeiben. Igyekezni fogunk jobb lektori munkát végezni. Megértésüket megköszönöm. Szerkesztő Alpon meg a menetű! A kép bal sarkában az a Boldizsár László látható, akit a “Magyar Szárnyak" hősi halottainak a névsorában ml annak rendje és módja szerint elparentáltunk. Boldizsár László mellett Michna György és Winkler László láthatók. Kedves Laci, ezennel kijelentjük, hogy hősi halottalnk listájáról kitötőröltük a nevedet. Téged oda soha többé fel nem veszünk. Ez a döntésünk végleges és megfellebbezhetetlen. 94 Jó egészséget és hosszú életet kívánunk. De ha egyszer ágyban és párnák között Neked Is kézbesítik m^jd az utolsó behívót, akkor Intézd m^jd el ezt a félreértést Szűts “Csabucival", aki a Pro Patria rovat vezetője volt. 0 már odaát vár téged, tárt karokkal. Egyik veteránunk repülőnótákat gyűjt. Sok rettenetes giccses nótát hallottunk akkoriban. “Pilóta gyerekek ... azt a rézangyalát ... ne keseregjetek — hanem hoci azokkal a rigmusokkal (esetleg hottúzni!)” Jelige: Szent Péter is pilóta volt 20 éves korában! Zsebbe való késemet elvesztettem a Tápiószentmárton-i hadi repülőtéren 1939-ben. Becsületes megtaláló jutalomban részesül. Jelige: Optimista. 100 dollárt fizetek mindazoknak, akik öt igazolatlan légigyőzelmemet igazolni tudják. Jelige: Jobb később mint soha. Sárika, most már bevallom, hogy nem véletlen volt az, amikor a debreceni csónakázó tóba vízbe borítottam “kis kegyedet” 1942-ben. Megérdemelte! Miért kezdett ki a Tibivel? Jelige: Flieger Káplár. Kincskeresők figyelmébe! A szombathelyi “B”-telep műút felőli hangárjának, a műút felöli északi sarkától egyenesen északi irányba haladva 15 és fél lépésre elástam, egy befőttes üvegben légmentesen lezárva, a negyedik menyasszonyom által írott szerelmes leveleket. Jelige: Nemes valutával fizetek! A Magyar Szárnyak szerkesztője szovjet bombarepeszeket gyűjt. Legmagasabb ócskavas árat fizet dollárban. Jelige: Ajándék Moszkvának. Sándor, szeretném megadni a 2 Pengőt, amit 1942 szilveszterkor, Tapolcán, a tiszti étkezdében kölcsön adtál. Nem tehetem, sajnos. Elfogytak a Pengők. Jelige: Becsülettel az utolsó fillérig. IRODALMI POST MORTEM A múlt megismerését nagyban elősegíti az események részeseinek és az akkori idők tanúinak a “Magyar Szárnyakéban megjelent leírásokhoz való hozzászólása, a részletek helyesbítése és kiegészítése. Az alábbiakban két ilyen értékes hozzászólásra szeretném felhívni az olvasók figyelmét — az érdekeltek elnézését kérve. 1. “Szárnyas szállítok”, 1981. évi szám. Somorjai József százados, a 102./2. szállító század parancsnoka a fenti cikkel kapcsolatban a következőket közölte velem: “Az a benyomásom, hogy a parancsnokságom idejét tárgyaló leírás — tehát 1945. január 5-től kezdődően — nem minden mértékben egyezik az én emlékezésemmel. Valószínűleg Bánhidi Tóni nem emlékezett pontosan, vagy pedig az erre az időre eső jegyzetei, okmányai hiányoztak. Általános vonatkozásban ez lényegtelen, de néhány epizód másképpen történt az én visszaemlékezésem szerint.” Ezekre az eseményekre, részletekre a jövő évi számban szeretnénk újra kitérni. 2. “Jó idő várható Budapest felett”, 1980. évi szám. A “Magyar repülés története”, a 101. vadászezred 1944. évi jelentése és az 1945/27. sz. ezredparancs egybevágó közleményei alapján Kereki őrmester hősi halálát 1944. április 3-ra tettem. Néhai Ujszászy György százados felhívta figyelmemet a dátum helytelenségére, közölvén, hogy a légiharc április 13-án történt. Ez alkalommal Kereki, Ujszászy százados kísérője volt. Ezt repűlőleírásával is bizonyította. Megemlítendő még, hogy akkor Kereki nem volt a 101. vadászosztály/ezred tagja (mert akkor ez az egység még nem létezett), s így az adatok tévesen kerülhettek az ezred veszteségeinek kimutatásába. Christopher Shores angol repülő történész és szakíró a rendelkezésemre bocsájtotta a 15. amerikai légihadsereg működésére vonatkozó — de nem teljes — anyagát. A jelentett eredmények és veszteségek összehasonlítása a cikkben tárgyalt időszakra (1944 március—április) vonatkozólag nem minden esetben egyezik. Ennek tárgyalása azonban egy hosszabb leírást igényel. Gaál Gyula Tartalékos Igv.tü.szds. Édesapa meglátogatta Veszprémben rep.hdgy. fiát.
