Magyar Szárnyak, 1982 (11. évfolyam, 11. szám)

Ejtőernyőseink történetéből

Tassonyi Edömér avatási képe (1934)

zíliában, Argentínában és Dominikában próbált új életet kezdeni.

Érdemes felsorolni a foglalkozásait. Volt favágó, teherautó vezető, raktári munkás, karóra szíjj-készítő, fúró segédmunkás, gyári lakatos, órajavító, bútorfényező, mérnöki rajzoló, bányamunkás, építőmunkás és földmérő.

40 éves korában, 1950-ben kerüli Kanadába. A torontói egyetemen bányászati geológiát tanult. Diplomájának megszerzése után olajválTassonyi Edömér eje. főhadnagy, a farkashegyi vitorlázó repülőtéren.

lalatoknál dolgozott. 1953 —55-ben Pakisztánban, a Colombo Plan keretében dolgozott, mint főgeológus. Photo-geológiai feltérképezési feladatokat végzett. 1955 után különböző kanadai vállalatok alkalmazták. Közben a St. Catherines-i Brock egyetemen is tanított egy ideig.

16 évig küszködött a csontrákkal. Tudatában volt az elkerülhetetlen következményeknek.

Élete utolsó éveit megkeserítették azzal, hogy olyan könyvek jelentek meg Magyarországon, amelyek bemocskolták az ejtőernyősök harctevékenységeit. Felháborítónak tartotta, hogy az ejtőernyősök helytállását és hősiességét szovjet politikai-ideológiai szemszögből nézve visszamenőleges hatállyal bemocskolták.

Fél évvel halála előtt megírta az ejtőernyős alakulatok harccselekményeit. Megírta válaszát a volt

Utolsó arckép (1981)

A pakisztáni sivatagban.

ejtőernyős renegátnak, aki könyveivel eltorzította hadtörténelmünknek igen jelentős epizódjait.

Tassonyi Edömér írásait az Oshawa-i Magyar Repülő Múzeum irattárában őrizzük.

Mivel nem találhatott végső nyugvóhelyet szeretett hazájában, egy szabad Magyarországban, úgy határozott, hogy hamvait fogadott hazájában, a kanadai British Columbia egyik ősrengetegében szórják szét.

Edömér, emlékedet minden ejtőernyős és repülő bajtárs kegyelettel, megbecsüléssel, büszkeséggel fogja szeretettel ápolni, őrizni és átadni az utódoknak.

A Magyar Areo Múzeum vezetősége

(Tassonyi Edömér halálakor kiadott ssytóközleménj.)

73