Komáromi Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 30. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 13. (Debrecen, 2015)

Nagykeszi

Komáromi Egyházmegye II.

Készült: 1870 Győr Méretek: átm.: 49 cm Magasság: kb.: 35 cm

Sz. H. Gy.

Iratanyag és könyvek

Halotti anyakönyvek: 1804-1900 (benne szültési: 1848-1900)-másolat, 1901-1970. Házasultak anyakönyve: 1901-1970.

Szülöttek és megkereszteltek anyakönyve: 1901-1984.

Hármas anyakönyv:

Kereszteltek: 1971-2011, Házasultak: 1971- 2007, Halottak: 1971-2012.

Presbiteri jegyzőkönyvek: 1801- 1869 (benne gondnoki feljegyzések), 1875- 1903, 1908-1916, 1917-1937, 1933-1948, 2003-2012.

Krónika: 1967-...

A keszegfalvi református gyülekezet alakulása és épülése. 2007.

Magtári főkönyv: 1898.

Gondnoki számadások: 1900-1916, 1917-1935, 1937-1948.

Vagyonkönyv 1903.

Adófőkönyv: 1900-1909, 1903, 1910-1921, 1922-1924, 1925-1926, 1927- 1928, 1929-1939.

Pénztári főkönyv: 1949-1951 (kiadás-bevétel).

Betűrendes névmutató anyakönyvekhez: 1903.

Postakönyv: 1941-1948, 2000-2012.

Iktatókönyv: 1900-1938, 1939-1949.

B. T.

NAGYKESZI- VELKÉ KOSIHY

A gyülekezet története

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra. Kezű alakban 1237-40 körül jegyezték fel először, akkor a komáromi vár tartozéka volt. Később több nemesi család, köztük a Csúziak birtoka volt Kis- és Nagykeszi. A török hódoltság idején elpusztult, a 17. század végén Kiskeszit Vigyázó Pál veszprémi főispán, Nagykeszit pedig Rába Pál telepítette újra. Az Eszterházy, Amadé és Zay családok is birtokoltak itt. A faluba a második világháború utáni belső telepítések során észak-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A második világháború után a községhez csatolták a két világháború közötti földbirtokreform során Nemesócsa határában cseh-morva és szlovák kolonisták letelepítésével létrehozott Okánikovo kolóniát.

81