Komáromi Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 30. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 13. (Debrecen, 2015)

Madar

Komáromi Egyházmegye II.

2. Kehely

Ezüst, vésett díszítéssel.

Kerek, vízszintes szélű talpa domborodó, szára kúpos, a nódusz gyűrűs balluszteres, a gömbölyű aljú kúppá öblösödő. Díszítés: a nóduszon és a talp szélén vésett levelek és leveles indák.

Jelzés nélkül.

Készült: XVII. század

Méretek: talp átm: 9,6 cm száj átm: 9 cm m.: 19 cm Képszám: 21 093-99 B4. kép

P Sz. E.

3. Persely

Festett bádog.

Tégla alakú, sima oldalú, felnyitható, gyűrűs szélű fedelének közepén trapéz alakú bedobónyílás.

Jelzés nélkül.

Készült: XIX. század

Méretek: átm.: 17 xlO cm m.:12,5 cm

Képszám: 21 100 G6. kép

P. Sz. E.

MADAR - MODRANY

A gyülekezet története

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i lábánál, Komáromtól K—ÉK-re. Modor néven 1252-től ismert. Az újkorban a bátorkeszi uradalom része volt. A falu magyar lakosságának egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, ill. egyéb külföldi szlovák családok települtek.

1681-ben a Sopronban ülésező országgyűlés artikuláris hellyé nyilvánította Madart, amelynek lelkésze Bagota, Bátorkeszi, Búcs, Dunamocs, Dunaradvány, Hetény, Imely, Kisújfalu, Marcelháza, Martos, Ogyalla, Perbete, Szentpéter reformátusainak szolgálatát is ellátta. Itt született Édes Gergely, papköltő (1763-1847), akinek az emlékét 2004-ben a református templom falán elhelyezett táblán örökítették meg.

Lakóinak a száma 2011-ben 1.462, ebből 1.205 (82,4%) magyar, 121 (8,3%) szlovák, 112 (7,7%) roma nemzetiségű. Anyanyelv szerint: 1.325 (90,6%) magyar, 65 (4,4%) roma, 49 (3,4%) szlovák. Felekezetileg: 903 (61,8%) ref., 441 (30,16%) r. k., 16 (1,1%) ev., 11 (0,7%) g. k.

Státus: anyaegyház

Temploma: (régebbi alapokon) a 18. század 2. felében épült

Lelkész: Csiba Zoltán, Kalocsai Lami Alexandra

Gondnokok: Szabó Zoltán, Fisher Angéla, Turányi Anikó

B. K I.

39