Barsi Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 28. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 11. (Debrecen, 2015)
Léva
LÉVA-LEVICE A gyülekezet története Város, járási székhely a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság nyugati lábánál, a Selmeci-hegység délnyugati előterében. Első ízben 1156-ban, Leua alakban fordul elő. Évszázadokon át Bars megye központja. Lelkészei közül Gyöngyössi Gondán András az 1592-ben tartott galántai zsinaton a barsi kánonok első aláírója. Czeglédi Péter (1641—1688) gályarabságot szenvedett. Ugyanezt a sorsot viselte utóda, Rimaszombati Kis István (1688-1701), erre a sorsra szánták édesapját, Czeglédi Istvánt is, aki a Pozsonyba tartó úton hunyt el. Birtha József (1903—1919) szolgálati ideje alatt vásárolták meg a jelenlegi gimnázium épületét (1907), s épült meg, Czibulka Rezső tervei alapján az ún. Kálvin udvar (1908). Ez idő tájt Protestáns Otthon, Bethlen Katalin Nőegylet, Ifjúsági Egylet is működött a gyülekezetben. Birtha József Hermes néven nyomdát is alapított, s kiadta a Lévai Orálló c. hetilapot, amely 12 éven át jelent meg. A trianoni döntést követően Magyarországra menekült. Czeglédy Pál (1938-1961) a barsi egyházmegye esperese is volt. Kitűnő egyházjogászként jórészt az ő nevéhez fűződik az 1952-ben megalkotott egyházi törvények előkészítése és kidolgozása. Megírta a lévai reformátusok három templomának a történetét (1963). Szabó Antal (1961-1971) a barsi egyházmegye esperese, majd az egyetemes egyház püspökhelyettese is volt, az egyház történetét is feldolgozta. Gondnokai közül Dr. Kersék János (1903-1927) és Antal Gyula (1925-1938) emelendő ki. Az előbbi ügyvéd, publicista, költő, író, a Bars c. hetilap főszerkesztőjeként is ismert, az utóbbi pedig 1932 és 1938 között Léva város bírája is volt. Léván tartották 1923. június 17. és 25. között a szlovenszkói és kárpátaljai egyházkerületek törvényhozó zsinatát, ahol megalakult a három egyházkerületet tömörítő egyetemes konvent. A református iskola egyidejű a reformációval. A Czeglédy Péter gályarab prédikátor nevét viselő, a helyi ref. egyházközség által alapított református gimnázium 2001-ben nyílt meg. A város magyar lakosainak egy részét a második világháború után Magyarországra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Lakóinak a száma 2011-ben 34.844, ebből 27.050 (77,6%) szlovák, 3.202 (9,2%) magyar nemzetiségű. Anyanyelv szerint: 26.609 (76,4%) szlovák, 3.665 (10,50%) magyar, 236 (0,7%) cseh, 75 (0,2%) roma. Felekezetileg: 17.343 (49,77%) r. k., 2.142 (6,15%) ev., 1.216 (3,49%) ref., 483 (1,38%) testvéregyházbeli 119 (0,34%) gör. kát. Státus: anyaegyházközség (leányegyházközségek: Hontvarsány, Üjbars, Kiskoszmály) Temploma: 1785 és 1788 között, a torony 1824-ben épült. Lelkész: Kassai Gyula, Kassainé Mártha Tímea Gondnok(ok): Bokros Rózsa, Rási Szabolcs, Andruska Csilla B. K I. Barsi Egyházmegye II. 7
