P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A református templomok berendezése
zetes talapzaton áll a centrális lábra helyezett, félgömb alakú medence, amelynek külseje gyakran barázdált. Olykor fedél nélküliek, de általában díszített bádogfedél borul rájuk (35-36. kép). Énekmutató táblák A református templomberendezések része az un. énekmutató tábla. A templomokban a gyülekezetnek táblákra kihelyezett számok mutatják az istentisztelet során énekelendő zsoltárokat és dicséreteket, ez az énekmutató táblák funkciója. Kiemelkedő, jól látható helyre teszik: legtöbbször az orgona mellett a karzaton, az első padsorra vagy falra függesztik. Egyszerűbb alakja forgatható tábla, de ismertek szekrényfor- májúak is. A XVIII. század végéről és a XIX. századból maradtak fenn faragott-fes- tett asztalosmunkák. A táblák formáját és díszítését általában a többi berendezéshez hasonlították, így ezeken is kimutatható az éppen meghatározó művészeti stílus. Ennek megfelelően találunk reneszánsz, barokk, klasszicista, historizáló formát és díszítést, de erősen népies jellegűeket is. A vajdasági bácsfeketehegyi templom énekmutató táblája a klasszicizmus jegyeit hordozza. A lezáró párkányt alkotó voluták, a sarkokon lévő hajlított, vájatolt pilaszterszerű elemek, a tetején lévő esztergált füles-fedeles urna a jellegzetes motívumok ízléses alkalmazása (37. kép). Már a historizmus terméke a következő neoreneszánsz tábla. Két oldalán oszlopfővel ellátott vájatolt oszlopok keretezik, felül kis vázákkal, illetve kagylós tört vonalú dísszel lezárva (38. kép). Különösen míves az újvidéki énekmutató tábla, amely a templom berendezésének megfelelően neogótikus stílusú. Tetején a csúcsívek találkozása, bennük a lilio- mos díszítés, a két oldalát szegélyező kis fiatornyok együttese a gótikus stílus szinte anyagszerűtlen, áttört megoldását mutatja (39. kép). Úrvacsora állványok Az úrvacsora osztása során az úraszatala megtérítéséhez állványokat használnak, ezek belsejébe kerülnek az asztalon lévő úrvacsorái poharak, kancsók és kenyérosztó tálak, majd föléjük az úrvacsorái térítők. A változatos formájú tárgyak többnyire fából készültek, de vannak kovácsoltvas példányok is. Általánosak a három, négy, öt vagy több hajlított lábból állók, amelyek kör vagy a lábak számának megfelelő sokszögek mentén indulnak, felül kis lapban futnak össze, így kúp vagy gömbszerű teret fognak körül. £•»31