P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Üvegedények a református egyházban
Borsod-Gömör-Kishonti Egyházmegye • Cserépfalu 1754. ujkeresztyén kristálykorsó (Isten Anyaszentegyházának emléke- zetire ...2001.12.) • Ládháza 1757. Egy öreg kristály korsó (Uo. 2001.12.) • Selyeb 1757. kristálypohár (Uo. 2001.113.) Bizonyára nem véletlen, hogy az északi, borsodi területeken újkeresztyén kristálykorsót jegyeznek fel. Az elnevezés összhangban van a habán kerámiára vonatkozó elnevezésekkel, ugyanezen a területen azokat is újkeresztyén jelzővel írták le. A kristálykorsó megnevezés is továbbgondolkodásra késztet. Feltehető, hogy egyszerűen színtelen üveget jelentett, így arra is gondolhatunk, hogy a kristály jelző csupán a színtelen, áttetsző üveg jelölésére szolgálhatott.210 De lehetséges az is, hogy kristálytechnikával megmunkált edényekről van szó, hiszen ezekben az északi üvegcsűrökben működtek csiszoló műhelyek. Vida Gabriella XVIII. századi hagyatéki leltárokban vizsgálta az üvegedényekre vonatkozó adatokat. Kutatásai során megállapította, hogy Miskolcon a XVIII. század folyamán általános volt az un. kristályedény, amely feltehetően a közönséges parasztüvegnek nevezettel szemben átlátszó és színtelen volt. Ezt hívta a korabeli köznépi szóhasználat kristálynak.211 Zempléni Egyházmegye • Hotyka 1629. Üvegpohár vagyon, mellyel élnek a Communionak idején. (Zempléni vizitációk 1629-1671. 2008.14.) A református gyülekezetekben használt üvegedényekre forrásaink alapján a legkorábbi adat ez a makkoshotykai 1629-es feljegyzés. Sajnos közelebbit nem tudunk, hiszen csak annyit írtak róla, hogy pohár. Ez a kifejezés a ötvösmunkák között is ismert, az elemzés során kitűnt, hogy gyakran minden ívóedényt - legyen az pl. ke- helyforma -, olykor pohárnak neveznek. Ezért itt sem biztos, hogy a legegyszerűbb formáról van szó. A XVII. század elejéről ismerünk üvegkelyhet, ami templomi felszerelés volt. Formája megegyezik az ezüst kelyhek alakjával.212 Ezen tárgy alapján felvetjük, hogy esetleg a református egyház úrasztali felszerelési tárgyai közé is bekerülhetett már ilyen korai időben üvegkehely. A XVII. század elején a Felvidéken már működtek a bányavárosok hutái, mellettük a főúri uradalmak központjában is emeltek üvegcsűröket. A felsőmagyarországi 210 Veres László 2006. 48. 211 Vida Gabriella 2010. 61-63. 212 Veres László a felvidéki feketekúti templom színes opak zománcfestésű kelyhét közli 1636- ból. 2006. 48. 140
