P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Üvegedények a református egyházban
ÜVEGEDÉNYEK A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN A református egyház edényei között üvegből készültek is helyet kaptak. A debrecen- egervölgyi zsinatban is szerepel az üveg, mint az úrvacsoraosztáshoz használható edények anyaga: „Az írás ívóeszközről vagy pohárról emlékezik. Tehát mindennémű edényeket, akár üveg....legyenek ......elfogadjuk......,,200 A magyar üvegművesség történetét először Borsos Béla dolgozta fel, az un. úri üvegeket201. Takács Béla a zempléni és parádi üveghutákkal foglalkozott. Csiffáry Gergely Magyarország üvegiparának áttekintését adja.202 Veres László a népi üvegek ismertetését is belefoglalta kiemelkedő jelentőségű munkájába203. Az üvegművesség meghonosodásának kezdeteit hazánkban a szerzetesrendekhez kapcsolják. A kolostori huták a XII. századtól kezdődően sorra létesültek. A bányavárosokban szintén korán megjelentek az üvegkészítő műhelyek. Az ország három részre szakadása az üvegművesség fejlődését is befolyásolta. A nyugati területeken a cseh és más üvegtermékek behozatala miatt az üvegművesség alacsonyabb színvonalú volt, mint az észak-kelet magyarországi vagy az erdélyi hutákban, ahol viszonylag zavartalan volt a működésük. A XVII. század az üveg széleskörű elterjedésének időszaka, amikor a különféle üvegedények a társadalom minden rétegét elérték. A század végén már a jobbágyháztartásokban is jelentős számban megjelentek. Ebben a században a habánok a fentebb ismertetett fajanszkészítés mellett üveggyártással is foglalkoztak. A XVIII. században a török kiűzése után a meginduló gazdasági fejlődés az üvegművesség terén is mutatkozott. A Kárpát medence legjelentősebb üvegipari területe ekkor a Felvidéken található, Pozsony, Nyitra, Zólyom megyében és az Északi Középhegységben. A zempléni hegyekben működő üvegcsűrök termékeinek nagy része a hegyaljai mezővárosok polgárainak igényét elégítette ki.204 A zempléni üzemekben különleges rendeltetésű tárgyak is készültek. Ennek késői emlékét örökítette meg azon adat, mely szerint az abaújkéri gyülekezet számára az 1800-as évek elején egy egyháztag két úrasztali kelyhet és kenyérosztó tálat készíttetett.205 200 Kiss Áron 1882. 152. 201 Borsos Béla 1974. 202 Csiffáry Gergely 2006. 203 Veres László 2006. 204 Takács Béla 1966. 205 Veres László 1997. 306. 138
