P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)

Kerámiafélék a református templomokban

zett felirat nehezen képzelhető el egy viszonylag kisméretű edényen, amilyen egy ke­hely, akár a kupáján, akár a talpán, amely rész egyáltalán alkalmas arra, hogy akár írókás, akár ecsetes díszítéssel felvitt mintával lássák el. így felmerül, hogy a kis ke­resztelőedényként említett tárgy lehet ez a megmaradt kupa. Elsőként a formát vizsgáljuk meg. A kupa kedvelt volt a habán edények között. A XVII. századi példányok felfelé szűkülő formát követnek. A XVIII. század elején már hengeres palásttal is készültek, különösebb tagolás nélkül. A palágykomoróci kupa hengeres testű, az előbbiekkel szemben hangsúlyos, tagolt talp és szájperemmel ellátott. További sajátossága az ismert kupákkal szemben, hogy nem ónfedéllel látták el. A kúpos, a szájperemre ráilleszkedő fedél fazekas munka, tagolt, gombos fogóval ellátva. Végigtekintve a díszítőelemeket, azt állapíthatjuk meg, hogy készítője a jellegzetes habán mintakincs ismeretének teljes birtokában volt. A feliratról elmondtuk, hogy tökéletes magyar helyesírással készült. A talpára kar­colt feliratról ugyanezt emelhetjük ki, külön hangsúlyozva, hogy a fazekas fontosnak tartotta azt kiemelni, hogy Palágyon készült az edény. A mester nevének megörökítése bizonyítja, hogy magyar származású fazekas ké­szítette. Eddigi ismereteink szerint a fajanszkészítő mesterek a XVIII. század elején német, cseh, szlovák származásúak voltak. A két fajansz kiemelkedő jelentőségű a magyar kerámiaművészet történetében, hi­szen bizonyítékai annak, hogy magyar fazekasok is elsajátították a fajanszkészítés tu­dományát. A kupa jelzéséből és a templomi tábla szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy a XVIII. század elején ebben a kis ungi faluban, Palágykomorócon, dolgozott egy fajanszkészítő mester, Szigeti János. Mivel jelenleg Szigeti János az egyetlen magyar nevű fazekas, akinek fajansz ké­szítményei fennmaradtak, két tárgya kiemelkedő példáját adja a református egyház­művészet jelentőségének. Un. porcelán edények A vizitációs jegyzőkönyvekben találkozunk porcelán névvel megörökített kerá­miákkal. Beregi Egyházmegye • Bulcsú 1808: Egy Porcellán Kanna mely alól felül Ónba van foglalva és lapos fe­delű, a közepin is két helyütt edj edj Ón abrantsal körül véve. (Mellyet még régi attyáink is birtanak ... 2001. 45.) • Turistvándi 1808. Keresztelő kis kanna porcellán tállal (Uo. 2001... 88.) 109

Next

/
Thumbnails
Contents