P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Kerámiafélék a református templomokban
Feltételezett habán edények A források következő csoportjában az edény anyagának meghatározásánál a cserép elnevezést említik. Jellegzetesség, hogy ónba foglalt a szájuk és a talpuk, valamint ón fedéllel ellátottak. Mivel cserépedényeket nem láttak el ón fedéllel, felmerül, hogy ezekben az esetekben is fajansz, azaz habán edényekről van szó. Borsod Gömör-Kishont • Ládháza 1757. ónba foglaltatott korsó (Uo. 2001.113.) Beregi Egyházmegye • Tiszaszalka 1808. Keresztelő edény egy cserép tál és egy cserép kantsó Ónba foglalva a felső része. (Mellyet még az régi attyáink is birtanak..20oi. 155.) A források elemzése A fenti adatokból kitűnik, hogy az újkeresztén elnevezés elsősorban a Felvidéken volt általános, itt mindenütt ezzel a megnevezéssel találkozhatunk. Ezekben az esetekben bizonyosak lehetünk abban, hogy habán edényekről van szó. Úgy véljük, hogy a fedeles jelző minden esetben ónfedelet jelent. Itt bizonyos formai kérdések vetődnek fel. A páskaházi összeírás ónfedeles újkeresztyén korsót említ. A habán kerámia tipológiája során a szakirodalom korsónak nevez minden gömbös testű edényt, nemcsak azt, amelynek szűk szája van, amint az a népi kerámia formavilágában megszokott, hanem azokat is így említik, amelyeknek viszonylag széles, függőleges peremű a szája. Ha az adatokban rejlő formai jegyeket vesszük vizsgálat alá, akkor kitűnik, hogy az edények két formája általános. Leggyakoribb a fedeles korsó, amelynek több változata ismert a habán edények között. Ezek leginkább gömbös hasú edények, de van közöttük olyan, amely bizonyosan a bokály néven ismert edényforma változatot jelenti. A másik forma a bütykös, feltehetően szűknyakú edényt jelölhet. Találkozunk sró- fos bütykös elnevezéssel is. Ezzel kapcsolatban gondolhatunk egyrészt füles korsóra, amelynek a szája csavaros,143 de felmerül, hogy esetleg négy- vagy hatszögletes palackformát takarhatott. A pelsőci feljegyzést hozzuk elő, amely két újkeresztyén srófos bütyköst említ. A gyülekezet napjainkban is őriz két habán edényt, mindkettő szűknyakú, két gyűrűs korsó. Az egyik bizonyosan nem lehet a összeírtak egyike, mivel 1756-os évszámú, az összeírás pedig 1755. januárjában történt. A fennmaradt emlékanyag tanúsága 143 Lásd pl. Katona Imre 1974. 79. oldalon látható korsót. 103
