P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - Úrasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben az összeírások alapján
A kannák szinte mind évszámmal ellátottak, amelyek szerint kivétel nélkül a XVIII. században készültek. A legkorábbi 1711-es évszámú, a legkésőbbi 1792, szinte minden évtizedre esik egy-egy példány. Ez azt jelenti, hogy a XVIII. század folyamán folyamatosan szereztek be kannákat. XIX. századi ónkanna nincs Drávaszögben. Boroskanna készülhetett bádogbó\ is, erre is van példa az összeírásokban, de ezek mind a XIX. század termékei. Az úrasztali felszerelési tárgyak közé tartoznak a nagyméretű kerámiátdények, amelyeket borosedényként használtak. Erre Kárpátalján is találunk példákat. Úgy tűnik, hogy a XVIII. században jelentek meg a különféle kerámiák, főként fazekastermékek, azaz ólommázas cserépedények, amelyek kancsó, kanna vagy korsó formájú lehettek.62 Kancsónak említenek egy edényt, amely feltehetően egyszerű cserépedény volt, de emellett szólnak kőedényről is, valamint nagy kőkorsóról. Nem tudjuk, a kőedénynek nevezett esetében valóban német sómázas termékről volt-e szó. Két edénynél írták fel, hogy ónfedéllel készült. Az egyik az említett kőedény, míg a másiknál azt jegyzik fel, kék festésű virágos edény. Ez feltehetően szintén a XVIII. századra utal, ekkor voltak kedveltek az ónfedeles edények. Tálak Az ónedények harmadik csoportját az ón tálak, tányérok alkotják. Ezek szintén minden gyülekezetben megtalálhatók, legalább két tányér vagy ennél több fordul elő a forrásokban. A tányérokon ritkán jegyeztek fel évszámot, 19 összeírt darab közül az alábbi évszámok fordulnak elő 1711, 1717, 1738, 1775. Az óntálak esetében is fennáll az a lehetőség, hogy némely darabot nem a kenyér kiszolgálására használták, hanem keresztelő készlethez tartozott. Ez elsősorban az ovális alakú formára vonatkozik. Kenyérosztó tányérként réz edényeket is használtak, erre is van példa a Drávaszögben. Egy esetben szerepel különleges díszítés, azt jegyezték fel, hogy a karancsiaké virágos tányér. Az úrvacsora osztás előkészítésének fontos eszköze volt az a fatál v agy deszka, amelyen az úrvacsoraosztás előtt felszeletelték a kenyeret63. A Drávaszögben négy alkalommal említenek fatálat. Keresztelöedények A keresztelés edényei a keresztelő edény és a hozzá tartozó tál. Ezek leggyakoribb anyaga szintén az ón. A keresztelőedények különféle formájúak lehetnek. Legtöbbször poharat említenek, mint keresztelőedényt, amelynek pontos formáját nem tudhatjuk, amint fentebb már volt szó pohárnak feljegyzett fedeles, füles kannáról. Ugyancsak 62 P. Szalay 2007. Megjelenés alatt. 63 Nagy Varga Vera 2002. 238—240. 65
