P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Szerbiai Református Egyház - Boroskannák a Vajdaságban
nyozhattak, ahogyan erre számos példát ismerünk.106 A két kanna közül a díszesebb fülmegoldású 1906-ban, a dísztelen 1921-ben került az egyházhoz. Ennek alapján úgy véljük, hogy inkább a korábbi időponthoz közel készülhetett a nagybecskereki kanna. Az előbbi forma szögletesített változatát követi az újvidéki egyház boroskancsó- ja. A tagolt, korongos talpon ülő edény teste már nem gömbölyded, hanem rézsúto- san emelkedő, több gyűrűvel az alján és a vállán, ez fokozza szögletességét. A nyak alsó részén szintén domború gyűrű emelkedik. Fedele domború, füle arányaiban és vonalában is a testhez illeszkedik. Nem vonatkozik ez a túlzott méretű háromszög alakú kiöntőcsőrre, amely nagyságával felborítja a forma egyensúlyát. A kannaforma feltehetően a 1920-as évek végén alakulhatott ki, bizonyára része a fokozatosan geometrizálódó szemléletnek. Ezt bizonyítja a felirat évszáma, amely szerint 1935-ben ajándékozták az evangélikus templomnak. Teljes hasonmását 1929-ből ajándékozva Kárpátaljáról, Rát gyülekezetéből ismerjük107 (II . jegyzék 91. 90. kép). Két hasonló példány a barokk kancsók körte alakú formáját követi testének alsó kiöblösödésével. Felívelő szájukat fedő fedelük a fül előtt zsanérral nyitható. Fülük szintén a barokk formára utal, alul felül fém köpűbe illeszkedő fekete fa résszel. Az újvidéki telepi kancsó füle kettős C elemből kapcsolódik össze, fogója szintén fülkagyló alakú. Jelzése Erhardi (II. jegyzék 92.). A hertelendyfalvi kancsó már szerényebb, fogója egyszerű kúp, füle csupán felívelő (II. jegyzék 93. 91. kép). Készítési idejüket illetően az újvidéki telepi ad kiindulási pontot. Tudjuk, hogy a templomot 1931-ben szentelték fel, tehát feltehetően ekkortájt ajándékozhatták magát az edényt. Kerámiakancsók A kerámiák között először a gyári termékekkel foglalkozunk. A Vajdaságban három gyülekezet őriz négy nagyméretű kőedény kancsót. A kisfenekű, csaknem gömbös testű edények széles nyaka kissé kihajló, szájuk összenyomott kancsó száj, fülük szalagfül. Díszítésük három kobaltkék csík a talpon, derekán és szája szélén, nyakán körbefutó leveles koszorú. A pacséri és az egyik torontálvásárhelyi kancsó díszítménye igen nagyfokú hasonlóságot mutat (II. jegyzék 94—95. 92—93. kép). Apirosi kancsó mintája is hasonló, a szerkezet megegyezik az előbbivel, csupán a hullámindán a tulipán helyett négyszirmú virág töri meg az ágat (II. jegyzék 96. 94. kép). Bár az edények közül kettő jelzés nélküli, a torontálvásárhelyin viszont beütött jelzés látható, amely szerint Hardtmuth készítmény. Ezek alapján bizonyos, hogy az előző kettő is ugyanott készült. 106 P. Szalay Emőke 2002. 119. Boroskannák 10-11. kép 107 P. Szalay Emőke 2002. 354. 10. kép 92
