P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - Tárgyjegyzék I.
A feljegyzésben szereplő zölddel elegyes sárga kancsó cserépedény, ólommázas fazekastermék lehetett, fajansz bizonyára nem volt, mert az ónmáz nem lehet zöld színű. Zöld és sárga máz alkalmazása előfordul a cserépedényeken. Az említett edényekből az ónkanna és óntálak maradtak meg. VÁRDARÓC 1817. Az Úr asztalához tartozó Edények: Egy arannyal futtatott pohár, Egy tzin pohár. Egy 3. Angyal forma lábakon álló töltögető tzin Cánna, Egy fekete tzin fedelű kőedény, Egy tzin fedelű kék festésű virágos edény, Egy nagy kö Korsó. Mind ezek minden inscriptiok nélkül vágynak. Egy tzin Tál és Tányér. A Keresztelő Edény fejér mázú tserép tál, és ebben egy kö kis poharatska. „A bizalom pecsété alatt” 113. 1885. Az úrasztalához tartozó edények, melyek 1817-ben össze Írattak, mai nap is mind meg vannak, kivéve a keresztelésnél használt fehér mázú cserép tálat és kő kis poharacskát, melyek helyett 1843-ban n. t. Szappanos László lelkész úr saját költségén csináltatott egy czin tálat és czin kánnát, s ez használtatik ma is keresztelő edényül- Ezeken kívül szaporodott a szent edények száma egy sárga réz fülű, 3 réz gombon álló fedeles pléh töltögető kánnával, és egy zöld, sárga és seprő virágokkal, férfit és nőt ábrázoló festményekkel ellátott czin fedelű porczellán edénnyel. Ezeket hihetőleg ajándékba bírja az egyház, de hogy mikor ajádékoztattak, nem tudható. Ajándékban nyert az egyház egy aranyozott úrvacsorái poharat is Karakas Miklós egyháztagtól 1822-ben, amint a pohár talpán lévő Írásból látható. A régibb úrvacsorái pohár aranyozása a használat folytán megkopván, 1840-ben újra aranyoztatott 37 ofrtért. 1835-ben vétetett egy kerek fa tál 1 frtért, mely az úr vacsorái kenyér felmetélésekor használtatik, és 1882-ben egy nagy bádog boros kánná tetővel ellátva. „A bizalom pecsété alatt”314. Az előző cserépedénnyel szemben itt a fehér máz alapján feltehetően fajansz edényről lehet szó. A másik edény viszont a feljegyzések szerint porcelán volt, amelynek ábrázolása szintén arra utal, hogy nem egyházi használatra készült. Érdekes, hogy a Drávaszögben legkorábbinak tartott pohár — azaz kehely — aranyozásának árát feljegyezték. A formából kiindulva körübelül egy fél évszázad telhetett el a készítésétől az újabb aranyozásáig. 59
