P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - A szlavóniai magyar gyülekezetek története - Úrasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben
ja magába, amely a rendelkezésre álló tér kisebb volta miatt nemcsak kisebb lett, de lejjebb is csúszott (I. jegyzék 39. 37. kép). Mindhárom edény azonos felirattal ellátott, ez bizonyíték arra, hogy egy időben szerezték be valamennyit. A legkisebb kanna kiöntőcsőrének mérete azt mutatja, hogy az egyes edényeket feltehetően külön részekből állították elő, vagyis sorozatban gyártott öntött részeket illesztették össze.32 A kannák 1763-as ajánlási évszám mellett jelzéssel is ellátottak, fedelükben koronás rózsa látható. Ezt a jelzést a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején előírás szerint használták. A jelzés felett F. G. I betűk láthatók. Bár hasonlók a jelzések, mégis eltérést fedezhetünk fel közöttük, a fő elemet jelentő rózsák különböznek kis mértékben. Az utolsó két boroskannát a csúzái gyülekezet őrzi. A kannák, bár hasonlóak egymáshoz, apró eléréseket fedezhetünk fel rajtuk. A kissé kihajló talp domborodása az egyik kannán egyenes vonalú, inkább egy pánt formáját mutatja, míg a másiknál erősebben távolodik el a testtől. Mindkettő kissé szűkülő testű két bordagyűrűvel, amely két vékonyabb gyűrű között egy vastagabb részből áll. A száj alatt szintén többszörös gyűrűs kiszélesedés látható. Kiöntőcsőrűk erősen tagolt, a középső részen csaknem félkörívben bemetszett. A fedél az egyiken a vízszintes peremrész felett törés nélkül kettősen domborodik, míg a másikon sokkal tagoltabb, a perem után egy függőleges, felül vízszintes sáv következik, majd homorú hajlás után domborodva zárul. A kiöntőcsőr fedelének vége kissé felkunkorodik. Az egyszerű leveles billentő a fülükön rögzített. Mindkettő füle rövid, az ovális feléhez közelítő hajlással rögzített a test derekán. Az egyik példány fedelében a csőrt fedő rész háromszögében egy nagyméretű P betű. Mindkét edény fenekében a fenékrózsa helyén beütött jelzés, amely szerint kevert ón az anyaga, azaz régi anyagból újraöntött tárgyról van szó. Készítési helyére vonatkozóan pontos adatunk nincs. (I. jegyzék 40—41. 38. 39. kép). XX. századi szecessziós kanna Drávaszögből egyetlen fémkannát ismerünk, a sepsei gyülekezetben. Az edény felfelé szűkülő testű, alul kidomborodó peremes talprésszel, rövid kiöntőcsőrrel, félgömb alakú fedéllel leegyszerűsödött formát mutat, amelyben a jellegzetesen tört vonálú fül és a fedél sarkára állított négyzetes fogója utal a szecesszióra, amit a palástot szinte teljesen beborító, a fülön is megjelenő, a szecesszió geometrikus irányához igazodó díszítés fokoz (I. jegyzék 42. 40. kép).33 24 32 Grotte András ezt ötvömunkákkal kapcsolatban említi. 1995. 117. 33 A szecessziós ónkannáknak igen szép példányait őrzik a kárpátaljai gyülekezetek lásd. P. Szalay Emőke 1999a.