Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 9. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1. (Debrecen, 2006)

Ajánlás

A Szlovákiához csatolt ungi református gyülekezetek története

Történeti vállat

A történelmi Ung vármegyét északon hatalmas hegyláncok határolják (Vihorlát, Poljána, Szinyák, a keleti Beszkidek délkeleti vonulata), délen csaknem a Tiszáig nyúlik. Fő folyója az Ung, mely kelet-nyugati irányban átszelve a Laboréba ömlik.

A honfoglaló magyarok Árpád vezérrel az élükön veszik birtokba ezt a területet. Az északi hegyvidék gyepűként funkcionál, ide a meghódoltatott, gyér számú, idegen lakosságot telepítik. A királyi vármegyéről 1085-ből találjuk az első említést. Várrendszeréről 1214-ben tudósít írásos emlék, erődítményei a Buholc, Csicser, Nagymihály, Nyeviczke, Tiba, Ungvár, Vaján településeken találhatóak.

A középkorban az Aba nemzetség birtokolja, s Aba Amadé akkor is megtartja, amikor IV. Béla király a többi vármegyét a királyi birtoktesthez csatolja.1

A korabeli írásbeliség dokumentumai az itt sorolt család és településnevek valódiságát igazolják.2 3

A Károly Kóberttel Itáliából érkező Homonnai-Drugeth család, a Hunyadyak korában pedig mellettük a Nagymihályi, Percnyi, Pálócsj családok a vezető birtokosai, később pedig az lllésbátjak, Kus^kai Dobók, Csapjak, S^triteyek, Csás^lóc-^yak, S^eretvayak, Bercsé- nyiek csatlakoznak hozzájuk.'

Mezővárosai: Felsőfalu, Kapos, Pálócz, Szerednye, Szobránc, Sztranyán, Tiba, Ungvár.4

Az Ung vármegyében kelt első oklevél 1313-ból származik. A bennünket közelebbről érdeklő települések első írásos említései a 13—15. századból valók: Abara

1 Hóman BAlint-Szekfű Gyula: Magyar történet. II. Bp. 1930. 196.

2 1249: Tiba birtokleírása. = Dongó Gyárfás Géza: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely, 1914. 302.p. In: „Zempléni levelek a Codex Diplomaticus Patrius Hungarie köteteiben” - címmel közölve. Ugyancsak Dongó Gyárfás G. közli a Sztáray - kódex latin szövegeit és magyar fordítását „Zemplén a Sztáray-kódexben” - címmel. = Adalékok.. .id. m. XX. évf. 19. kötet (1914) 10, 127, 220, 300, 304, 306. XXI. évf. 20. kötet (1915) 56, 112, 227, 318., XXII. évf. 21. kötet (1916) 14, 210.

3 Mészáros Károly: Ungvár története a legrégibb időktől máig. Pest, 1861. 13—19.

4 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadyak korában. Bp. 1890. I. 384—408.

9