Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
A Horvátországi Református Egyház története
Ag Intéző Bizottság Az Intéző Bizottságba az alábbi tagokat jelölték: Lángh Endre, K. Kettős János, Varga György és Jasmin Jelibasity (mint a horvátajkú gyülekezetek képviselője), valamint további három presbiter. A Zsinat az Intéző Bizottság feladatát a következőkben határozta meg: 1. Szakértők bevonásával az új Alkotmány elkészítése. 2. A templomok állapotának felmérése. 3. A helyi gyülekezetek adatainak összegyűjtése, tekintettel az egyházi élet jelenlegi helyzetére. 4. Az elmúlt évek alatti pénzmozgások és egyházi kapcsolatok áttekintése. 5. Új egyházi költségvetés elkészítése. A zsinati küldöttek kifejezték köszönetüket Lángh Endrének a nehéz háborús évek alatt az egyház élén elvégzett szolgálataiért, és a tiszteletbeli püspöki címet adományozták neki. A vezetést és az egyház életének ellenőrzését azonban az újonnan felállított Intéző Bizottság hatáskörébe helyezték. Az 1998. november 7-ei zsinaton törvényesen és egyhangúlag megválasztott Intéző Bizottság a tevékenységéről havi rendszerességgel küldött jelentéseket az egyház lelkipásztorai, a kárpát-medencei református egyházi vezetők, valamint a nemzetközi református szervezetek számára. Az Intéző Bizottság első ülését 1998. november 26-án tartották, ahol Lángh Endrével együtt az Intéző Bizottság valamennyi tagja jelen volt 1999. januárjában Lángh Endre tiszteletbeli püspök körlevélben tudatta, hogy a laskói zsinatot, annak minden rendelkezésével együtt önhatalmúlag semmissé nyilvánítja. Indoklása az volt, hogy azt külső nyomásra nem az érvényes egyházi törvények szerint hívta össze, saját felelősségét ebben elismerte és megbánta. Ezért 1999. február 20-ára Rétfaluba új zsinatot hívott össze az egyházi alkotmány zsinati képviselőkre vonatkozó számtani szabályai szerint. így történt, hogy a püspöki hivatal által alapított gyülekezetek és a már tagsággal nem vagy alig rendelkezők ugyanakkora számban küldhették zsinati képviselőt a találkozóra, mint a nagyobb létszámú gyülekezetek. Amíg 15, összesen 350 tagot számláló közösség 30 képviselővel rendelkezett, addig a 4 legnagyobb gyülekezet, 2600 fős tagsággal csupán nyolc főt küldhetett volna. 1999. február 20-án a Rétfalun megtartott zsinat óta a Horvátországi Református Keresztyén Egyház külön szervezetként létezik. Az Intéző Bizottság 1999. június 12-ére Kopácsra hívta össze az új — immáron harmadik — Zsinatot. Minden olyan gyülekezetét meghívtak a zsinat alakítására, mely a szétküldött missziói kérdőíveket, az előző évi zárszámadást és a folyó évi költségvetést az Intéző Bizottság részére megküldte. A Zsinaton az alkotó tagokon kívül megfigyelőként részt vett néhány olyan gyülekezeti képviselő is, akinek gyülekezete a februári rétfalusi gyűlést követően megosztottságban élt. A Zsinat elfogadta az Intéző Bizottság féléves munkájáról szóló beszámolót, jóváhagyta az egyház új alkotmányát, és a közegyházi tisztségekre választásokat írt ki. Ugyanekkor döntött arról is, hogy az egyház nevébe kerüljön bele a magyar jelző. így az egyház hivatalos neve ezentúl: Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE). Sajnálatos módon ebben a zsinati munkában már több lelkész nem vett részt, mert időközben kiléptek a Horvátországi Református Keresztyén Egyházból és a rét14
